Sir Alex

Vhogy mostanában nem sikerül egy rendeset bulizni… Tegnap is folyton keresztül húzta vmi a számításainkat. Mondjuk legalább sokat beszélgettünk Sanyikával, de ezt megtehettük volna egy sör mellett is ami kevésbé költség és energia igényes. Ehelyett csomó helyen voltunk tegnap este. Otthon kezdtünk, aztán Tornádó (a House megint kimaradt, nah de majd lejön), onnan helyhiány miatt kiszorultunk, Aztán betévedtünk a Campusba ahol megint nagy volt az élet, jah a Lovardás jegyvételt kihagytam, pedig az is megvolt, Sanyika meg is jegyezte, h milyen kevesen vannak, majd hozzátette, h mi lesz ha kevesen lesznek… Hát nem lettek, az utóbbi pár alkalommal mindig tömegnyomor volt, mindig órákat kellett sorba állni, mindig bunkók voltak a biztonsági őrök, és soha nem jutott be mindenki aki szeretett volna. Már csak azt nem értem, h mit szeretnek ezen az emberek? Az odáig ok h nagy érzés több ezer (legalábbis asszem) emberrel együtt mozogni és együtt énekelni, de ez azért már túlzás. Több százszor jöttek nekem, több tízszer öleltek át idegenek (nem lányok), égettek meg cigivel, öntöttek le sörrel. Az iszonyatos melegről, füstről és levegő hiányról ne is beszéljünk. Azon gondolkozok, h lehet h kinőttem ebből, de azt azért csak nem, mert szeretek én partyzni csak más, kulturált körülmények között. Tegnap este a Desperado koncert még jó volt és régi emlékeket idézett. Az mondjuk elég vicces volt, h mivel ez vmi szülinapi koncert vagy mi volt (mondjuk mi erről nem tudtunk és az emberek többsége nem is ezért jött) így volt pár 50 sőt talán 60 fölötti is a Loviban ami azért elég szokatlan és vicces látvány. Sok anyuka és apuka nem vágja h mi történik egy egyetemi bulin, és látszott az arcukon a meglepettség és még inkább a megilletődöttség. Vhogy nem tudták átérezni ahogy már a warm up alatt együtt énekel az egész tánctér egy számukra ismeretlen számot és közben a stroboszkóp hatására belassulva (persze csak optikailag) tombolnak. Nem is mertek lejönni a tánctérre, inkább csak fentről szemlélődtek, aztán vasárnap nem győznek majd gyónni a látottak miatt.
A Desperado után jött a feketeleves. Spy the Ghost akkora -szar- mint egy kutya ülve, de a C300-asa alatt akkora felnik voltak, h egy jól felszerelt Swift kijött volna belőlük. (talán ezt hívják “farok hosszabítónak”). Az nem volt elég h a srác nem tud keverni (vagy csak mostanában túl igényes mixeket hallgatok) még retro party feelinget is kreált azzal h kb 2-3 éves számokat játszott és csodálkozott rajta h a közönség egy része nem tudja értékelni (talán azért, mert nem ezért jött?). Bennem az Európánál foglamazódott meg, h igazán elmehetne már… “mondjuk haza internetezni”. Komolyan ezt a számot öcsémék játszották rommá általános iskolás pince-bulikon még a “megboldogult béke időkben”. Szerencsére a rezidens utána tudta, h mi kell a népnek, kár h már nem tudtam felpörögni. Még 11-kor volt egy kívánságom, ami a szar buli ellenére teljesült, bár nem úgy mint álmaimban, de talán majd legközelebb. 4-kor csurom vizesen fájó lábakkal indultam haza, szerencsére most nem egyedül, bár az nagy kár h a kíséret nem nőnemű volt.
Reggel 7-kor keltem, 10-re itthon voltam. Kisebb-nagyobb sikerrel embert faragtam magamból, majd elmentünk Gödöllőre babát (még nincs kinn, de vhogy így is szimpatizálok vele, eddig pedig soha nem szerettem a bent lévő gyerekeket…? am tuti h lány és lehet h Lili, vagy Lilly lesz ) és rokont látogatni.

Itt van egy nap váltás mert hosszú a story és kevés volt a fölös időm, ahhoz h egy nap írjam meg.

Olyan fél 11-re hazaértünk, de olyan Miskolc körül eszembe jutott, h ott hagytam a kabátom, benne a lakás kulcsommal és más egyébbel, szal ma megnőtt az írásra fordítható szabadidőm. Oda-vissza vonat nem kevés pénzért kb 6 óra. Nem késtem le egy vonatot sem, és farral be tudtam állni a garázsba (igaz h majdnem nem tudtam kiszállni ).

Igaz h ebből azt a konklúziót kellene levonnom, h ne menjek többet patyzni, de majd 11-én még teszek egy próbát a Bázisban Bárány Attilával. (de ha benne is csalódok, akk innentől az otthon sörözést fogom partynak hívni)