Nyugi-nyugi, nem a tágyról lesz, mert az pont ma épp senkit nem érdekel (legalábbis igyekszek úgy csinálni, mintha nem érdekelne, mint ahogy sok más sem). Szóval most a netes aktivitásom statisztikáiról lesz szó.
Talán a blogon az utóbbi időben nem voltam annyira aktív, de amiket írtam azoknak volt jelentősége, és egyre kevesebb, a “spontán nős”, és “mennyire berúgtam az este” bejegyzés, mert előbbire ott van a tumblr, az utóbbinak pedig már nem látom annyira értelmét, még akkor sem, ha sokszor lenne miről írni. Continue reading ‘Statisztika’
Mivel nincs hozzáférésem a forráskódhoz (mivel nincs hozzáférésem a szerverhez), így továbbra sem tudtam visszavarázsolni a lapozás gombokat, pedig ezt már többen jogosan kérték számon rajtam. Próbálok némi félmegoldással szolgálni. Előszöris, ha az URL után bemásoljátok a “/page/x”-et, és az “x” helyére az következő oldal számát írjátok (értelem szerűen először a “2″-est), akk lehet lapozni. Ennél kissé elegánsabb, bár nem mindig használható megoldás a menü sorban szereplő archívum menüpont, amivel szintén újabb bejegyzésekhez lehet jutni. Nah meg az egy oldalon látható bejegyzések számát is megnöveltem, így kevesebbszer szorul rá az ember a lapozásra.
A szombat estém a megszokottak szerint “örögesen” telt, azaz itthon ültem a gépemmel az ölemben és TV-ztem. Ma volt a napja, h a TV2 elindítsa legújabb (nem értem mondjuk, h honnan van még erre pénz) műsorát, amit megneszelt az RTL (nem volt nehéz) és úgy dönötött, h gyorsan előre is hozza a Csillag születiket, h lehessen kezdeni a versenyt. Nem vagyok egy nagy TV néző, de jobban szeretem az RTL műsorait (saját készítésű), arról nem is beszélve, h mindenki tudja az országban (akit kicsit is érdekel a TV és a programing), h a TV2 az elmúlt két évben annyi bukott műsort csinált, mint az RTL a kicsit több mint 10 éves fennállása alatt. Continue reading ‘Csillag születik 2 vs Sztárral szemben’
- Néha jól esik sétálni egy picit a debreceni éjszakában, vagy mégjobba hajnalban, főleg ha nem fáradt az ember annyira, mint mondjuk egy Bárány buli után. Ilyenkor nem nagyon vannak az utcán, egészen kellemes az időjárás, csendesen fújdogál a szél, és az ember szabadjára engedi a gondolatait. Az esetek többségében persze sima csapongás az egész, és semmi komoly konzekvenciát nem tudok levonni az ilyenkor zajló eszmefuttatásokból, viszont rendkívül jó érzés több opciót is végig gondolni.
Aztán ott van még a másik típusú séta, amire mostanság nagyon ritkán volt példa, ám a minap mégis akadt. Ez a séta persze párban zajlik, felszabadult, könnyed, a végletekig nyitott, ám mégis zárt és játékos (néhol gyilkosan játékos) dialógussal. A lezárása pedig többnyire semmi, így a lezárás hiánya külön pikantériát és élvezeti éréket ad a dolognak. Ez a fajta séta persze komoly veszélyeket is rejt magában, de a gyakorlott játékosok egész hosszan lelhetik benne kedvük, csak nehogy megsérüljön valaki. A sérülés veszélye pedig tovább fokozódik, mikor az együtt sétáló pár szétválik, és egyedül gondolják át újra, a páros játék elhangzott elemeit, de ez szintén tovább emeli a játék színvonalát.
Sajan ezek a séták elég ritkák, és ilyen fáradtsági szint mellett, csak az alacsony inger küszöb és az egyre zordabb hajnali álmok maradnak, nyúzott és zaklatott ébradéssel. A helyzet pedig nem a jó irányba változik, bár remélhetőleg előbb utóbb beáll egy szintre és mint eddig, megszokható lesz. -
Kedd estére ugye Bárány buli volt betervezve Zoli születésnapjának méltó megünneplése képpen. Az utolsó (előtti) villamossal szépen el is mentünk a Bázisig, ott még nézelődtünk picit, nah meg ettünk egy perecet (kösz lányok). Aztán szokás szerint a korai órára való tekintettel gyorsan bejutottunk a sok szép lány között a Bázisba. A bejáratnál összefutottunk Maresszal, aki olyan mint OW, sokkal jobb volt a haja szőkén. Szóval jöhettek a szokásos dologok, WC, kanapéról csaj bámulás, lassan feljavuló zene, táncparkettre szivárgás, majd az 1 órakor esedékes Bárány szett várása.
Kedd reggel negyed 1 kor keltünk fel, bár úgy éreztük h még nagyon reggel van. Pizzát “reggeliztünk”, majd eltakarítottuk a romokat a pincéből, illetve elkezdtük összerámolni a cuccainkat. Közben Zoli eltűnt pénztárcáját kerestük és riadóztattunk mindenkit, a legrosszabbra kondolva. XD Közben meglestük az állatkerti videó nyers változatát, aminek felét úgy vette fel Tibi, h rajta volt a kamerán a lencsevédő (a legamatőrebb hiba XD ). Aztán hazaért Tibi anyukája is, így még kaptam egy picit a sztrapacskából (amit nagyon szeretek és nagyon finom volt).
Amikor eljött az idő elindultunk szépen hazafelé, szépen sorban váltunk szét, és nehezen készültünk fel arra lelkileg, h most megint legalább egy hetet kell otthon eltöltenünk egymás nélkül. Ahogy a többiek mondták, eddig ez a 4 nap volt négyünknek a nyár fénypontja. Rengeteget szórakoztunk, ittunk elég sört, végre láttunk bikinis lányokat, szóval majdnem minden tökéletes volt. Az egyetlen gond talán a kanbulik örökös hibája, méghozzá h nem voltak csajok. Pedig volt ötletünk h kiket kellett volna meghívni, az már egy másik kérdés, h ha jönnek a lányok, akkor nyilván sokminden nem így zajlik.
Most már nincs más hátra, mint h várjuk a GT-t és a GT tréninget, illetve elgondolkoztunk azon h jövőre, ha ennél jobb lesz az anyagi helyzetünk, akkor miket kéne csinálni a nyáron. Higyjétek el hosszú és változatos a lista…
Zoli felhívta a figyelmem arra, h van ez a dolog, amiről én még ugyan soha nem hallottam, de ha van hát van, és mivel a múltkor sem teljesítettem amit kellett volna (volt az a dal címes dolog ugye), így most ezt megteszem, mert az időm ugye engedi.
Szóval van ez a One Lovely Blog Aword, ami arról szól, h ha vki kiválaszt téged a legkedvesebb 7 blogja közé, akk neked is meg kell írnod, h számodra mi a „legkedvencebb” 7 blog. Illetve ki kell tenni ezt a szerintem ocsmány képet , ami bevallom számomra a bejegyzés egyik legnagyobb kihívása. Éppen ezért próbálom a többi részt jóval igényesebben és dekoratívabban megoldani, aztán majd meglássuk, h sikerül-e.
Tehát jöjjön a 7 (nem tom mér pont 7 és miért nem 10) „legkedvencebb” blogom, nem feltétlen sorrendben, mert azt nehéz lenne összeállítani. Continue reading ‘OLBA’
Megan Fox új filmje,a tini horror kategóriában indul. Ahogy látom a trailer alapján szerencsére nem veszi magát komlyan, szóval az elégedetlen hangok teljesen fölöslegesek. Ettől persze még lehet rossz a film, de a trailer alapján simán nézős, ha másért nem a testét jól használó Megan Fox miatt. (a HD gombot érdemes benyomni, majd kirakni full screen-re és már mehet is. )
A képet a tovább mögé rejtem, mert elsőre a hányinger kapott el, ráadásul pont kaja közben dobta le vki elém az asztalra a dobozt. Szerintem sokkal hatásosabb, mint az otthoni “így meghalsz, úgy megdöglik a spermád” történet. Alapvetően nem bírom a dohányosokat, illetve a füstért sem rajongok, a rászokás pedig abszolut elképzelhetetlen számomra. (Mmondjuk a dohányos és dohányzás ellenes elveimből már sokat adtam le, mivel nem akarok a társadalom perifériájára szorulni, mert a lakásban is az emberek több mint fele dohányzik…, és sajna ez az egyetemen is tendencia.) Continue reading ‘Gyúccsá rá!’
Igazából ez egy új TV2-n ma/tegnap szóval 22.-én indult műsor, amiről minden kiderül az alábbi videóból. Igazából maga a műsor is bejön, de amiért rákerestem az egészre az egy név, egy nő, egy műsorvezető, mégpedig Piringer Patrícia, aki talán a kedvenc műsorvezetőm (a másik am Balázs, aki nem csak azért más tészta, mert srác). Tudom h sokaknak a név alapján fogalma sincs arról h ki ez a csaj, és még akkor sem biztos h rájöttök, ha azt mondom h VIVÁs műsorvezető volt, még anno a békeidőkben, vagy h a Megatáncot is ő vezette. Nagyon sokat vezetett Interaktívot, mikor épp fekvőgipszben feküdtem otthon egy hónapot, és teljesen rákattantam a csajra, mert a táncos múltja miatt meglévő testi adottságai és a szerintem szép arca mellett, még iszonyat inteligens is (persze Kisó se kutya a nyelvtudásával, nah meg Ada a mű melleivel) .Szóval még mielőtt azt hinnétek, h fizet nekem a TV2 a promócióért (de sajna nem), csak azért került ez is ide, mert az vezeti a műsort, aki.
Lehet, h van aki tud róla, de biztos többen vannak akik nem, de Wimbledon a kedvenc Grand slamem. Nem tudom miért van ez így, de vhogy így alakult. Azt is tudja mindenki, h sokakkal elentétben én ugyan nem csak a csajok miatt nézem a női teniszt, hanem a játék miatt is, de vhogy a férfi tenisz mégsem jön be annyira. Az vhogy túl agresszív nekem, és a technika helyett inkább az erőről szól. Ma vette kezdetét a 2009-es torna, és pont sikerült elkapnom a 10 hónap után visszatérő Sharapova első meccsének ismétlését. Nagyon örülök h végre visszatért a kedvenc játékosom, illetve annak is h Nusika is indult, így még van esély arra, h meglegyen a számomra álom döntő.
A gyönyörű stadionban, a hihetetlen minőségű gyepen, kivételesen szép napsütéses időben 2 formás szőke csaj játszik egy általam kedvelt játékot, méghozzá elég magas szinten (bár lesz ez még ennél sokkal jobb is). Nem tudom mire vágyhatnék még, szóval holnaptól már rendesen figyelek arra, h milyen meccs mikor kezdődik, így talán nem maradok le semmiről.
Az idei tornának van egy különlegessége, méghozzá az, h a Londoni utam miatt lehet h megvalósítható, h én is kint legyek egy Grand slam döntőn, méghozzá a női 1esen. Persze jegyre nincsen pénzem (mert iszonyat drága), de talán a Wimbledon parkba sikerül bejutni még egész baráti összeg fejében és akkor, ha minden igaz nézhetjük a döntőt a dombról a kivetítőn. Persz ez egyelőre csak álom, de remélem sikerül megvalósítani, mert ez azért már régen az álmaim között szerepel. Continue reading ‘Wimbledon 2009′
Szóval jöhettek a szokásos dologok, WC, kanapéról csaj bámulás, lassan feljavuló zene, táncparkettre szivárgás, majd az 1 órakor esedékes Bárány szett várása.
, ami bevallom számomra a bejegyzés egyik legnagyobb kihívása. Éppen ezért próbálom a többi részt jóval igényesebben és dekoratívabban megoldani, aztán majd meglássuk, h sikerül-e.
)
Commentek