Archive for the 'Nincs kategorizálva' Category

Világgazdaság

  • Hagyományos (Konzervatív) gazdaság.

Van két tehened. Az egyiket eladod, és az árából veszel egy bikát. Az állatállományod gyarapodik, jövedelméből nyugdíjba mész.

  • Indiai gazdaság:

Van két tehened Szentként tiszteled őket. Éhen halsz.

  • Izraeli gazdaság:

Egyetlen tehened sincs. Bejelented, hogy igényt tartasz az indiai tehenekre. Felszólítod a világot, hogy nyújtson segítséget: az USA pénzt adjon, Kína katonailag segítsen, Nagy-Britannia adjon harci gépeket, Olaszország ipari berendezéseket,Németország technológiát, Franciaország tengeralattjárókat, Svájc nyújtson kedvezményes hiteleket, Oroszország szállítson gyógyszert, Japán pedig gyártósorokat -mindezt ingyen, kárpótlásként a történelemsorán elszenvedett üldöztetésekért. A kapott támogatásokból megveszed az indiai teheneket,majd deklarálod, hogy a világ kizsákmányol és gyűlöl téged.

  • Amerikai gazdaság:

Van két tehened. Az egyiket eladod, a másikat pedig arra kényszeríted, hogy 4 tehén helyett tejeljen. Megdöbbensz, amikor a tehén váratlan elpusztul. Az esetet ráfogod egy olyan országra, amelyiknek van tehene, és azokat természetes körülmények között tartja. Bejelented, hogy az ország veszélyt jelent az emberiségre. A világ megvédése érdekében megtámadod az illető országot és elkobzod a teheneit.

  • Francia gazdaság:

Van két tehened. Sztrájkolsz, mert három tehenet akarsz.

  • Német gazdaság:

Van két tehened. Továbbfejleszted őket, így 100 évig élnek, havonta csak egyszer esznek és megfejik önmagukat.

  • Angol gazdaság:

Van két tehened. Mindkettő kerge.

  • Olasz gazdaság:

Van két tehened, csak nem tudod, hogy hol vannak. Elmész sziesztázni.

  • Svájci gazdaság:

Van 5000 tehened, de egyik sem a tied. Másokkal fizettetsz a megőrzésükért.

  • Japán gazdaság:

Van két tehened. Átalakítod őket, így az eredeti méret 1/10-ére csökkennek és hússzor több tejet adnak, mint a normál méretű tehenek. Ezután cuki kis rajzfilmfigurákat készítesz róluk,és Cowkimon néven, az egész világon árusítod őket.

  • Orosz gazdaság:

Van két tehened. Megszámolod őket, és azt tapasztalod, hogy öten vannak. Újra megszámolod, ekkor 72 tehén az eredmény. Megint megszámolod, most 17 tehenet találsz. Feladod, és kinyitsz egy újabb üveg vodkát.

  • Roma gazdaság:

Lopsz két tehenet. Az egyiket elcseréled egy demizson tablettás borra, a másikat eladod és eljátékgépezed, majd sírsz a diszkrimináció miatt, hogy csak nem-romáknak lehet tehene.

  • Nigériai gazdaság:

Van két tehened. Az egyiket megeszed, majd bejelented, hogy ellopták. A rendőrség megkezdi a nyomozást,és 100 km sugarú körön belül mindenkit letartóztat. Addig kínozza őket, amíg valaki be nem ismeri, hogy ő lopta el a tehenet. A rendőrség büntetésül minden letartóztatott személytől elkoboz 1-1 tehenet. Így most te visszakaptad a tehenedet, a rendőrségnek pedig van egy új tehénfarmja.

  • Magyar gazdaság:

Van az államnak két tehene. A felelős vezető a tejet hazaviszi, majd bebizonyítja, hogy a teheneket privatizálni kell, hiszen az üzletág ráfizetéses. Elhatározzák a tehenek jelképes összegért történő eladását, majd meghirdetik helyi újságban, amely egy példányos és csak a vezetőnek jár. A vezető megpályázza a marha tendert, és csodák csodája: meg is nyeri! Rögtön tart egy sajtótájékoztatót, hogy részéről mekkora áldozat a vállára venni ezt a két gyengén működő tehenet. Ezután politikai pályára lép, és ilyen módon az eredeti két tehénnel maga köré gyűjt még egy csomó marhát.

Nem tudom mennyire régi, nem tudom ki írta, én tumbászról nyúltam, de nekem nagyon tetszik.

Lassan, de biztosan jön a VB

Ezzel párhuzamban végre visszatérnek a nagy költségvetésű reklámok, korrekt forgatókönyvvel, kiemelkedő megvalósítással, és egy nagy rakás sztárral. Már a Pepsi afrikai focija is tetszett, de ez az idei Nike jóság mindent aláz.

Aki teheti nézze 1080p-ben, a hangulat és az élmény felbecsülhetetlen, minden másra ott a MasterCard. :) (ha már reklám)

(persze Ronaldinho nem lesz ott a VB-n, de itt befért a keretbe)

Bréééking: Error

Egyelőre a szerver hibájából nem igazán (vagy egyáltalán nem) működik a “tovább” link. Így egy ideig mellőzöm, amíg helyre nem állnak a dolgok!

Megint elment egy hét…

, ahogy mindig is szokott. Annyi különbséggel, h meg tudtam állni, h vasárnap kikössek. Sajnos a hét többi napján már nem voltam ilyen jó, de azért szerdáig kizárólag visszafogott sörözgetésekkel múlattuk az időt. De, ha már idő, akk beszélhetek arról is, h megjött végre a jó idő, így már a téren is lehet sörözgetni, meg is tettük mindezt, mindenféle rossz érzés nélkül, akár kora délután is. Arról nem is beszélve, h végre egy késő estét is lenn tudtunk tölteni, igaz sör nem volt, csak vizipipa, és a társaság is elég szűk volt, de így legalább sikerült beszélgetni. Ez az a műfaj, amit a közelebbi (vagy már nem is tudom hol tartunk) barátaimmal nem nagyon sikerül mostanság. Ennek persze lehet, h én is oka vok, főleg ahogy a szerda este visszahangjai lassan engem is elérnek. Ettől én még tudnám értékelnei, a kellemes összeüléseket, közös kajálásokat, délutáni sörözéseket. Közben persze azt sem hiszem, h mindezek eltűntek volna a társaság minden tagjának életéből, egyszerűen csak én nem vok részese. … picit elkalandoztam…

Szóval a hét legfontosabb eseménye Tibi születésenapja volt (ami Gabi névnapjával esett egybe, vagy fordítva). Úgy gondolom, h a köszöntés jól sikerült. Abban nem vok biztos, h Tibi meglepődött, de ez legyen az ő dolga. Végre megint együtt volt a társaság, még ha nem is volt mindez felhőtlen, és volt is némi klikkesedés (óó de mindegy is). Aztán a Kikötőbe érve végképp széthullott a társaság, közben meg állítólag elég bunkó voltom, de van ez így, meg úgyis ismernek, akik ott voltak. Az mondjuk kicsit zavar, h míg eddig szóvátették a dolgokat, addig most inkább a hátam mögött beszélik meg. … változnak az idők…

A Lovarda felé a “kötelességem” teljesítettem, attól függetlenül, h nem teljesen így terveztem az utat (de hol voltak már akkor a tervek). Aztán szép lassan mindenki odaért, majd a kareoke részre vettük az irányt. Én itt szakattam el teljesen a társaságtól, ami nyilván az én alkoholos befolyásoltságomnak, és annak volt köszönhető, h senkinek sem hiányoztam.

Így csak azt tudom mondani, h remélem mindenki jól érezte magát. Mindenkire emlékszem, akivel találkoztam. Tőlem visszont senki nem köszönt el (ez olyan szemrehányás szagú, de persze ilyet én nem teszek, szóval inkább tényfeltárás). Aztán összefutottam Sanyikáékkal, és élveztük az esétét. Haza is elég érdekes, és szerencsére koedukált társaságban érekeztünk, szóval elég korrekt este volt.

Ahogy olvastam Tibi teljesen pozitívan nyilatkozott az estéről, és végülis ez a lényeg. Most viszont már biztos vok benn, h nem kellett volna megírni ezt a bejegyzést, mert nincs értelme. (Vasárnap este 0:02, Nummat tanulás közben)

Szép ámulások szent városa…

Ahogy Ady mondaná. Picit én is így éreztem ma este, ahogy hazafelé sétáltam a kihalt debreceni utcákon, és minden sarkon valami régi emlék villant fel bennem. Némiképp magamnak, és némiképp a többieknek köszönhetően, már az első napon megszegtem majdnem minden szabályt, amit magam elé állítottam. Szerencsére volt bennem annyi, h számosat mégsem hágtam át (vagy meg :) ). Minden ellenállásom ellenére eljutottam az Ibolyába, egy nagyon hosszú Kolkávban töltött délután után, ami merőben eltért a megszokottól. Nem mondanám, h eredményes volt, de eredménytelen sem. Sajnos, vagy szerencsére konfliktus nélkül zajlott. Kicsit mégis szomorú volt, ami történt, mert a lényeg szavak nélkül is átment, bárki bármit mondott.

Ahogy hazafelé indultam, miután minden kötelességem és lehetőségem letudtam, szép sorban haladtam el a dolgok mellett. Már az Ibolyánál fenn állt a lehetősége, h a lányoknál aludjak, mert biztos nem dobtak volna ki, és nem is volt túl későn, de olyan információk birtokában voltam, h inkább mégesem léptem meg. Aztán szép lassan a Bem térre értem, ahol nagyon sokáig laktam, és nagyon szép pillanatokat töltöttem ott. Aztán az Egyetem sugárúton folytattam utam. Roppant kellemes időben, és ma már Antonyoval a fülemben. Talán csak ennyi változott a hosszú, és felejthetetlen időkhöz képest. Nah meg az irány, mert most az egyetem volt a cél, és nem a Bem tér. Aztán a Zolival folytatott hosszú beszélgetések helyszínét hagytam el, és a sok hazaséta emlékét, amiknek ma már vajmi kevés eredményét látom, de akkor nagyon jól estett. Majd az Egyetem tér, és a koli tér következett, ahol már inkább nem gondoltam semmire, csak a határozott house dallamokra koncentráltam.

Ma a szememre hányták, h csak visszasírom a régi jó dolgokat (mint a reklámban), de nem teszek semmit. Most is úgy gondolom, h ezek nem véletlen múltak el, és naív dolog lenne azt hinni, h minden visszaáll a régi kerékvágásba. Persze van még, aki hisz a mesékben.

Feels like

Ilyenkor este, amikor annak ellenére sem tudok aludni, h teljesen tisztában vok vele, h reggel fáradt leszek, és szarul fogok kinézni, mert korán van órám, céltalanul bojongok a neten. Ilyenkor mindig böngészgetem kicsit az oldalaim látogatottsági statisztikáit, és vhogy mindig találok vmi érdekeset. Mindig izgat a dolog, h vajon kik is olvasnak, és miért, ami persze a IP-ből és a szolgáltatóból nagyon ritkán derül ki, de azért még izgat. Hetente pár alkalommal van egy-egy olvasó, aki hosszabb időt tölt régi bejegyzések olvasásával, és ilyenkor soha nem tudom megállni, h ne nosztalgiázzak picit én is. Azt hiszem, már elérte a blog azt a kort, h jó lehet igazi naplóként is. Azaz, az ember visszaolvas, és visszagondol a felvázolt emlékekre, eseményekre, emberekre, érzésekre. Ilyenkor többnyire az jut eszembe, h #régenmindenjobbvolt, meg #fuckyeahnagynyolcas, de persze változnak az idők, és ez már csak nosztalgia. Jó visszagondolni arra, h mennyire tud örülni az ember, egy a barátaival töltött délutánnak, vagy egy közös kajálásnak. Persze nem mehetünk el a negatívumok mellett sem, mert a #régenmindenjobbvolt, magában rejti azt is, h most meg minden rosszabb, vagy legalábbis úgy tűnik. Sokan mondják, h nem nagyon van értelme annak, ha az ember leírja egy blogban, h merre volt aznap, kivel, h, és miért volt partyzni, de mivel én írom a blogot, így ez az én döntésem. Van persze indoklás is, ez egy én blog, és mivel én úgy gondolm, h jó lesz pár év múlva visszaolvasni, így le is írom, és mint a mellékelt ábra bizonyítja, igazam van. Így a ma esti korai fekvés helyett is  megírom inkább a hétvége összefoglalóját, és próbálom terelni a gondolataim, a #régenmindenjobbvolt kategóriáról. Arról mondjuk most nem beszélek, h mennyire kíváncsi lennék, h vajon a többiek h gondolják ezt az egészet, vagy miért alakulnak így a dolgok, mert szerintem kevesen tudják a konkrét válaszokat, vagy egyszerűen csak én nem akarom tudni igazán. Közben pedig halkan visszasírom azt, ami elmúlt.

Védett: “Filmezés”

Ez a bejegyzés jelszóval védett. Megtekintéséhez meg kell adni a jelszót:


Vele táncolni

Táncolni a tömegben egymáshoz simulva,

táncolni egy bálban összebújva,

lassúzni house zenére,

vagy csak az utca sarkon a nagy hidegbe.

Kérdések – válaszok

1. Hol fogtad utoljára valakinek a kezét?
Egy lépcsőhézban a lépcsőn fekve.
2. Ha megélnél egy háborút, szerinted túlélnéd?
Vagyok annyira gerinctelen ilyen helyzetekben, h igen.
3. Bealszol a tévé előtt?
Előfordul, főleg ha ha olyan dolog megy, ami nem köt le.
4. Ittál már tejet közvetlenül a dobozból?
Igen. (imádom)
5. Nyertél már valaha betűző versenyt?
Hülye amerikai szokás, tehát nem, de szerintem azért még lehetek a szavak embere.
6. Mi volt a legnagyobb vitád valamilyen baráttal?
A viták a barátaimmal, mindig nőről szólnak, ilyen az élet.
7. Gyorsan gépelsz?
Igen, és kb egy éve egyáltalán nem nézem a billentyűzetet, ami egy IKsnál alap szvsz, kivétel, ha részeg vok.
8. Félsz a sötétben?
Nem. (A kör után picit)
9. Most van valaki, aki tetszik?
Nah, ja.
10. Miért ért véget a legutóbbi kapcsolatod?
Mert hülye voltam.
11. Szerencseszámod?
Nincs, de a kedvenc a 7, am meg 4,8,15,16,23,42
12. Nyertél már lottón?
Nem is lottózok, úgy meg nehéz.
13. Most iszol valamit?
Nem, de van előttem ásványvíz.
14. Okosnak tartod magad?
Nem okosnak, intelligensnek.
15. Ettél valaha bogarat?
Nyeltem és ittam is már muslicát.
16. Most van valaki, aki hiányzik?
Van.
17. Mit kérsz karácsonyra?
Pénteken kaptam meg, amit kértem a kövi meg még messz van. (örök favorit a MacBook Pro 17″, valószínű soha nem kapom meg)
18. Ismered a muffinembert?
Nem bazz.
19. Beszélsz álmodban?
Csak horkolok, ha iszok előtte.
20. Emlékszel az első csókodra?
Igen Balaton, tábor, party után, ping-pong asztalon, jó volt, bár a csaj ma már nem tetszik.
21. Reptettél valaha sárkányt?
Nem rémlik, bár kipróbálnám.
22. Mikor mentél legutóbb úszni és hova?
Vmi strandon volt, ahol kurva sokan voltak, és én vezett oda és vissza is, így nem tudtam sörözni, de nem tom hol volt.
23. Sikeresnek tartod magad?
Nem, maximum pillanatokig.
24. Kábé hány ember száma van a mobilodban?
Nem tom 100-150, szerintem tök mindegy.
25. Szerettél volna valaha kapni egy lovat?
Nem, csak kutyát szeretnék egyszer.
26. Mik a terveid holnapra?
Késői kelés, szar kaja, és stat tanulás (kis agybaszás bele van kalkulálva a netezéssel együtt).
27. Mit csináltál múlt hétvégén?
Disznót vágtam.
28. Most hiányzik a suli?
Vizsga időszak van, asszem ez korrekt válasz.
29. Mikor mondta neked valaki utoljára, hogy szeret?
Sajnos nem tudom, de talán 23-án volt ilyen is.
30. Szeretsz szingli lenni?
Nem, ki szeret?
31. Szereted a szobádat?
A koli szobát igen, az otthonit nem.
32. Ki a hősöd?
Nincs ilyen. Hősöm?
33. Lógtál valaha a suliból?
Jah, gimi harmadiktól, amikor megtehettem.
34. Most mit fogsz csinálni (miután kitöltötted a tesztet)?
Tumbászkodok, mert nem tok aludni a RedBulltól, meg még am sem végeztem.
35. Ha összezárva kéne eltöltened 24 órát egy emberrel, legszívesebben kit választanál?
Mindenki tudja, aki ezt olvassa.
36. Mi a kedvenc ételed?
Krumplipüré és a rakott krumpli.
37. Ettél valaha kutyakaját?
Nem rémlik, de nem kizárt, mert tudom, h jobb cuccokból van, mint amit hétköznap eszek.
38. Őszinte ember vagy?
Igyekszek és többnyire megy is.
39. Szereted a ham&eggs-et?
Igen, főleg ha fater csinálja.
40. Mi az a három dolog, ami mindig nálad van?
Szifon, irattartó, pénz.
41. Van valamilyen sebhelyed?
Annyi van, h több sorban tudnám csak felsorolni, de a legdurvább az orrom alatt és a térdeimen van.
42. Szereted az akciót, a pörgést?
Igen, nem szeretek punnyadni, bár lógni igen.
43. Mi szeretnél lenni ha nagy leszel?
Sikeres és boldog. (tudom közhely)
44. Mi a legnagyobb titkod?
Sokak előtt nincsenek titkaim, bár vannak dolgok amiknek senki nem ismeri a pontos körülményeit.
45. Milyen gyakran telefonálsz?
Változó, napi 2-3.
46. Hiszel a szerelemben?
Sajnos muszáj.
47. Van valami, amit szeretnél, de nem kaphatsz meg?
Van elég sok ilyen, de van amit/akit a többi elé helyezek.
48. Mi az a négy dolog, amit elsőként veszel szemügyre egy pasin/nőn?
Attól függ, h szemből vagy hátulról látom. Szemből: arc, száj, mell, cipő Hátulról: fenék, láb, haj, cipő
49. Mikor sírtál utoljára?
A könnyezés számít? (általában visszafogom magam, az első könnycsepp után)
50. Kit öleltél meg utoljára?
Az unokahugom.
51. Jól kijössz a családoddal?
Általában igen, bár mint mindenhol vannak konfliktusok.
52. Hol van a mobilod?
Jobbra az egér mellett az asztalon, a maci előtt. :)
53. Mit ettél utoljára?
Hurkát, kolbászt fehér kenyérrel és mustárral.
54. Mi a kedvenc színed?
fogalmam sincs
55. Milyen filmet láttál utoljára moziban?
Becstelen brigantyk (asszem, bár a Páros mellékhatás valószínűbb)
56. Most milyen dalt hallgatsz?
Tiesto – Club life 01.08, a pontos számot nem tudom
57. Most mire vágysz?
Összebújva netezésre.
58. Melyik a kedvenc kocsid?
Impreza WRX Sti és a Lamborghini Gallardo, na meg a BMW M6 (imádom a kocsikat)
59. Most nézel valamit a tévében?
Zenét hallgatok, bazz.
60. Kivel beszéltél utoljára mobilon?
Sanyikával, de eredménytelenül.

“úgyhogy a könnyebbik utat választom és a sebzett szívek mentsvárába, a cinikus és frivol (ön)iróniába burkolt ritmikus semmire esik a választásom, ami olyan mélységek ürességét idézi elő majd a mámortól elmosódó tükrökben önmagukat kereső tekinteteknek,amiből tengermélyi szörnyekként előmerülhetnek a jólismert történetek biztonságban partra vetett bálnái, rothadó húsukból pedig jót falatozhat a kis énünk véresszájú jegesmedvéje.”

by Danyi

Kikötő R.I.P.

Még nem igazán érezzük a hatását, de maga a tudat már bennünk van, h január elsején hajnalban végleg bezárta kapuit, sok egyetemista éjszakai életének meghatározó helyszíne a Kikötő. Az igazság az, h az első félévben én egyetlen egyszer sem voltam, mert igénytelen kocsmának tartottam, ahol ráadásul szar zene is szól, így inkább Lovartda volt, meg random kocsmák minden felé. Aztán a társaság szép lassan belevitt a jóba, és onnantól kezdve számomra is egyértelmű volt, h ha egy lightosabb este keményre vált, akkor Kikötő. Ha egy Tornádós party előtt be akarsz melegíteni, akkor Kikötő. Ha épp vmi bánatod van és csúnyán be akarsz rúgni, akkor Kikötő. Ha épp vmi ünnepelni valód van, akkor is az este folyamán Kikötő. Ha meg épp csak nem tudsz, mint csinálni egy tavaszi kora estén, akkor is Kikötő. Continue reading ‘Kikötő R.I.P.’

Statisztika

Nyugi-nyugi, nem a tágyról lesz, mert az pont ma épp senkit nem érdekel (legalábbis igyekszek úgy csinálni, mintha nem érdekelne, mint ahogy sok más sem). Szóval most a netes aktivitásom statisztikáiról lesz szó.

stat3

Talán a blogon az utóbbi időben nem voltam annyira aktív, de amiket írtam azoknak volt jelentősége, és egyre kevesebb, a “spontán nős”, és “mennyire berúgtam az este” bejegyzés, mert előbbire ott van a tumblr, az utóbbinak pedig már nem látom annyira értelmét, még akkor sem, ha sokszor lenne miről írni. Continue reading ‘Statisztika’

Tervek a közel és távol jövőre nézve

- karácsonyi vacsora holnap (komoly érdeklődéssel várom)

- szilveszter Kornéléknál (kíváncsi leszek)

-sikeres vizsgaidőszak (ez az, ami csak rajtam múlik)

- Vekeri tavasszal (ha lesz, jó lesz)

-Horvát nyáron (elég pénz és egy rövid vizsga időszak, a nyár legnagyobb partyjává teheti)

- Pécs nyár végén (közel sem, biztos, de már olyan érgóta tervezzük, h meg kell csinálni)

Amatőr gondok

Mivel nincs hozzáférésem a forráskódhoz (mivel nincs hozzáférésem a szerverhez), így továbbra sem tudtam visszavarázsolni a lapozás gombokat, pedig ezt már többen jogosan kérték számon rajtam. Próbálok némi félmegoldással szolgálni. Előszöris, ha az URL után bemásoljátok a “/page/x”-et, és az “x” helyére az következő oldal számát írjátok (értelem szerűen először a “2″-est), akk lehet lapozni. Ennél kissé elegánsabb, bár nem mindig használható megoldás a menü sorban szereplő archívum menüpont, amivel szintén újabb bejegyzésekhez lehet jutni. Nah meg az egy oldalon látható bejegyzések számát is megnöveltem, így kevesebbszer szorul rá az ember a lapozásra.

Csillag születik 2 vs Sztárral szemben

A szombat estém a megszokottak szerint “örögesen” telt, azaz itthon ültem a gépemmel az ölemben és TV-ztem. Ma volt a napja, h a TV2 elindítsa legújabb (nem értem mondjuk, h honnan van még erre pénz) műsorát, amit megneszelt az RTL (nem volt nehéz) és úgy dönötött, h gyorsan előre is hozza a Csillag születiket, h lehessen kezdeni a versenyt. Nem vagyok egy nagy TV néző, de jobban szeretem az RTL műsorait (saját készítésű), arról nem is beszélve, h mindenki tudja az országban (akit kicsit is érdekel a TV és a programing), h a TV2 az elmúlt két évben annyi bukott műsort csinált, mint az RTL a kicsit több mint 10 éves fennállása alatt. Continue reading ‘Csillag születik 2 vs Sztárral szemben’