Múltkor épp JBelni voltam egy szifont, amikor a haverom ajánlotta, h nézzem már meg a filmet, mert szerinte elég jó lett, és biztos nekem is tetszene. Nekem a story alapján tényleg be is jött, de a trailer vhogy nem fogott meg, főleg azért, mert elsőre a főszereplő csaj sem tűnt túl ütősnek, nah meg kicsit féltem, h nagyon igénytelen lesz a humora, de ettől még csak meg néztem, ha már normális minőségben szinkronosan botlottam bele.
Már maga az alap ötlet is elég jó, miszerint adott egy looser reptéri biztonsági őr, akit ráadásul még az előző csaja is folyamatosan szopat, de még így is vissza akar menni hozzá, és ekkor jelenik meg az a bizonyos erős 10-es, akinél mégis lehet esélye. Continue reading ‘Túl jó nő a csajom’
Végre megérkezett (bár szerintem a mozikba soha nem fog) normális minőségben az általam rendkívül kedvelt grindhouse filmek következő darabja, ami a Terror Bolygó elején látható kamu trailer alapján vált mégis valósággá. A rendező Robert Rodriguez, akinek a grindhouse talán jobban megy, mint Trantinonak (mondom ezt annak ellenére, hogy nekem a Halálbiztos jobban tetszett). Ezek alapján, nah meg az eszméletlen szereplőgárda alapján nagyon várós volt a film, és szerencsére nem kellett csalódnom (ritka pillanat az ilyen, becsüljük meg).
Azt hittem, hogy a történet háttérbe fog szorulni a stílusjegyek mögött, de nem így történt, ami máris hatalmas piros pont a filmnek. Continue reading ‘Machete’
Megvolt a második 3D-s élményem, és ez végre tényleg élmény volt. A Titánok harcával szemben az Afterlife-ot végig 3D-s kamerával vették fel, és csak utána jött rá az utómunka, ami nagyon meglátszott az egész filmen, és ha csak ezen múlt volna, akkor egy remek filmet kapunk.
Vártam ezt a filmet, de szerencsére itt sem volt túláradó a lelkesedésem, mert a szereplők egy részét nem kedveltem még fiatal koromban sem, mert az agyatlan akció soha nem volt a kedvencem, persze ettől függetlenül még érdekelt a dolog. Mozi helyett így 720p lett a dologból, de szerintem ez rendben is van.
A film kissé érdekesen kezdődik, mondhatni nem tetszett a felütés, de ez van. Aztán szépen felvesz egy korrekt ritmust, amit végig is visz, és ez már szép teljesítmény, és roppant kellemes élmény. Continue reading ‘The Expendables’
Sokat vártam ennek a filmnek a feliratára, de nem sokat olvastam róla, az egyetlen dolog, ami vonzott, az a két főszereplő, vagyis inkább csak Tina Fey, akit nagyon szeretek, még akkor is, ha a 30 Rock-ból egy évad után elegem lett, mert egyedül őt bírtam elviselni.
A filmről a főszereplők alapján azt gondoltam, hogy valami kellemesen intelligens humorú vígjáték lesz, de persze nem így lett. Continue reading ‘Date Night’
Szerencsére nem sokat tudtam a filmről a megtekintés előtt, bár hallottam a pozitív hangokat, és azt, hogy ez Polanski legújabb rendezése, nah meg a plakátról gyorsan kiderültek a főbb szereplők is, de tényleg ennyi. Ebből kiindulva előre leszögezném, hogy abszolút nem érdekel, hogy Polanski mikor, és kit dugott meg, az viszont most is kiderült, hogy nagyon jó rendező. Mert ezt a filmet többnyire a rendezés vitte el a hátán.
A story nem túl bonyolult mégis elég szövevényes, és számomra csak a végén állt össze a kép, ami hatalmas piros pont a részemről a filmnek. Adott egy volt angol miniszterelnök, és az ő kézirata, nah meg a halott szellemírója, akinek a helyét pótolni kell. Continue reading ‘The Ghost Writer’
Én a Szupercsapaton nőttem fel, ahogy mostanábban fogalmazunk: kellően butított, ettől függetlenül nagyon élveztük, és hatalmas kedvencünk volt minden szereplő. Még ma is, ha elkezdem dúdolni a dallamot, mindenki tudni fogja, hogy miről van szó. (közben kiderült, h nem) A film ezzel az alappal indított, és ez is kellemesen butító lett, vagy talán néhol túlságosan is.
Most így a Comic-Con és a rengeteg képregény adaptáció kapcsán merült fel bennem ez a gondolat kör, ami végülis baromi egyszerű, mégis valamelyest kifejtésre szorul. Az alap az, hogy én egyáltalán nem szeretem a képregényeket, és a képregény adaptációk sem hatottak meg régebben semilyen formában. Ez azt jelenit, hogy én ugyan láttam 1-2 Batman és Superman filmet, de azok semilyen formában nem fogtak meg a Pókemberről már nem is beszélve, a rajzfilmek el sem jutottak hozzám, képregény pedig még talán soha nem volt a kezemben. Szóval, aki netán azt gondolná a sok Comic-Con utáni ácsingózásból, vagy a képregény hősös reblogokból, hogy én képregény rajongó vagyok bármilyen szinten is, az téved.
Multkor a HQP-n a videók közt turkálva találtam egy videót, amin épp Oliva Wilde volt félmeztelenül egy ágyhoz kötözve, ami már eleve egy jó érv ahhoz, h az ember gyereke utána nézen a filmnek, amiből van. Nem is történt ez másképp, így tegnap este sort is kerítettem a filmre, nulla előismerettel, még az imdb-n se néztem meg.
Elég negatívan álltam a filmhez, mert semmi jót nem írt róla a kritika, nah meg a trailer alapján sem volt igazán vonzó. Ennek ellenére leszedtem, és meg is néztem egyik este unaloműzés céljából, mert épp nem volt VB meccs. Én igazából bugyuta vígjátékra készültem, de nem azt kaptam, inkább csak olyan jó kedélyű romantikus film volt, hangyányi akcióval.
Rég volt olyan, hogy itt a blogon filmet ajánlottam volna, de most újra. Szóval vicces akció, hatalmas szereposztással, és Burce-al az egyik főszerepben. Nekem más nem is kell, a többieknek meg itt a trailer, akár full HD-ben is.
Megint egy olyan film került terítékre, amit az összes létező kritika lehúzott, még azoktól a bloggerektől is, akikkel általában egyetértek. Most viszont, nem értek egyet. Nekem nem voltak túlzott elvárásaim a filmel szemben, nem vártam, h levegyen a lábamról, vagy megváltsa a világot, egyszerűen szórakoztatást vártam tőle, ezt pedig megkaptam. Persze nyilván volt ezernyi negatívum, de nem volt olyan rossz, mint ahogy felvezették.
Alapvetően én is azért nézetem meg a filmet, amiért mindenki más is bement a moziba, vagy pedig letöltötte (nem, nem a barátnőm miatt), ez az ok pedig a szereposztás. Continue reading ‘Valentine’s day’
Miért is kellett megnézni ezt a filme? Bruce Willis és ezzel pont. Nekem ennyi elég egy film megtekintéséhet. Persze vannak itt még más egyéb nyalánkságok is, mint pl Kenvin Smith, és Tracy Morgen, de ez már csak másodlagos. Szóval rendőrös akció vígjáték, megfelelő besorolással, és azt kapod, amit vársz, semmi többet (sajnos).
A storyt nem nagyon írnám le, mert nem ez a film lényege, és nem is akarok belőle semmit lelőni, a lényeg, h mi mást csinálna egy rendőr páros, mint hogy nyomoznak, persze sajátos stílusban. Continue reading ‘Cop out’
Nem voltak túlzottan nagyok az elvárásaim, mert nem igazán rajongok a szuperhősökért, semmilyen formában, ez a film ráadásul a trailer alapján olyan irányból közelített meg a témát, h az végképp ne feküdjön. Persze tudtak köré akkora hypeot nyomni (főleg a filmbuzin), h csak belenéztem, és megérte.
Commentek