Monthly Archive for április, 2011

The Roommate

Vannak azok a filmek, amiket igazából nem akar megnézni az ember a róla olvasottak, vagy esetleg a trailer alapján, de mégis van legalább egy ok, ami miatt nem lehet kihagyni. Ez az ok általában valamelyik szereplőt alakító színész vagy színésznő. Ebben a filmben több ilyen ok is volt, említhetném a teljes szereposztást. Persze nem is kell mindenkit, elég, ha csak annyit mondok, hogy a két főszereplő Leighton Meester és Minka Kelly. Nálam persze fordított sorrendben vannak, mert bár előbbit sokkal gyakrabban látom, utóbbi sokkal szimpatikusabb és jobban is tetszik.

A story-ról a film előtt nem sok fogalmam volt, mert bevallom még a trailert sem néztem meg. Az viszont percek alatt kiderült, hogy valami komor hangulatú horror/thriller témáról van szó, mert végig szólt a baljós muzsika. Ezzel még nem is lett volna nagy gond, de valahogy az egész film rettenetesen súlytalan lett. Az, amit Leighton és a karaktere csinált, inkább rettenetesen kínos volt, mint ijesztő. Egyetlen egyszer sikerült megijeszteniük, a szokásos „nem várt pillanatban megjelenik vki” típusú dologgal, ami azért elég gyenge. Szóval a történet: Félév elején beköltöznek a lányok a kollégiumba, adott a két főhős, akik szobatársak lesznek, az egyik gyönyörű/okos/tökéletes szomszédlány, a másik meg gazdag/egész szép, de valami nem stimmel vele. Innen pedig jönnek sorban a furcsaságok, és az engem picit nyomasztó történetvezetés. Nincs semmi meglepetés az egészben, csak egy meglehetősen bénára sikerült lezárás. (akit érdekel, annak majd elmesélem, hogy én milyen módszerrel csináltam volna ebből az anyagból egy szerintem sokkal jobb filmet)

Beszélek persze a pozitívumokról is. Itt azt kell megemlítenem, amit az elején is: szereposztás, mert itt volt még a srác a Burlesque-ből a lányoknak, nah meg Aly Michalka, aki még a melleit is megmutatja, csak mi nem látjuk (sajnálatos módon), meg Nina Dobrev, aki ugyan csak egy pillanatra tűnik fel, de azért üde színfolt. Ezzel együtt pedig, minden kellemes jelenetet is szintén csak a fent felsorolt színésznőknek köszönhető. Más pozitívum pedig nincs.

Összességében egy közepes és mindenképp max egyszer nézős a film, viszont akik szeretik a csajokat, azoknak megéri megnézni, mert nem sokszor jönnek szembe együtt egy filmben. A horror/thriller szál pedig inkább csak kínos, mint hiteles, így a többiek inkább kerüljék el.

(szar a Word-öm, biztos van benne hiba)

Milyen volt vasárnap a Kikötő?

Mivel Andi megkérdezte tumblr-ön, hogy rajtunk kívül volt-e más is, így most egy “hogy volt” következik, mert rég volt, és kedvem is van hozzá.

Szóval a MÁV remek informatikai rendszerének köszönhetően ismét csak a 8-as IC-vel tudtam megközelíteni a tett helyszínét, itthon pedig már vártak, engem és a piát is, amit hoztam. Kis családi hangulatban meg is volt a névnap köszöntés. A felhozatal: 2 üveg édes BB pezsgő (nyomtalanul eltűnt), 1 üveg körte pálinka (kb 1 deci maradt), nem emlékszek pontosan, de kb 100 db töltöttkáposzta (most ebédeltem a végéből, és még maradt 9). Szóval köszöntés után jöhetett az ünneplés. Káposzta szétoszt, megesz, pálinka fogy (nem rossz, de volt jobb), nő a hangerő, javul a hangulat, sírva röhögés az asztalnál. Mivel a pezsgő záros határidőn belül elfogyott, és ha még egy kör pálinkát elküldünk, akkor senki nem megy sehova, így elindultunk vasárnap a Kikötőbe. Anita betegsége miatt kimenőt kapott, a többiekkel viszont vállt-vállnak vetve közelítettük meg a szinte teljesen üres “kikcsit”. Legnagyobb meglepetésünkre egy nagyon régi ismerősünk Zoli fogadott minkett a pultnál, így egyre pozitívabbnak tűnt az este kimenetele. A szokásoktól eltérően a tánctérnél nem szólt a zene, a gépet sikerült életre kelteni, de az Ubuntuba már nem sikerült bejutni, így onnan hangot nem tudtunk csiholni. Volt viszont a pultban notebook, azon net, a neten pedig YouTube, és az ismeretségre való tekintettel nagyon sokáig az szólt, amit mi írtunk egy aprócska papírra, hogy a “DJ” fejéből ki ne menyjenek a fontosabbnál-fontosabb slágerek és a hatalmas klasszikusok. Elég valószínű, hogy olyan számok szóltak tegnap, amik még eddig soha a Kikötő történetében. Énekeltünk például a pultnál olyan jelentős party himnuszokat, mint az Aranka szeretlek, az Evvel a dalban, vagy a Letörtétek a tükrünköt, ami talán többször is volt. Közben a táncos lábúaknak is kedvezve, jah… mert közben azért jöttek még páran, volt némi Dub Step is, csak hogy jobban foggyon a sör. Bár egyszer kollektíven hazaindultunk, amikor az egyik névnaposra rájött a kötelesség tudat, mégis folytatódott a party, mert a sarkon ugyanazzal a lendülettel fordultunk is vissza, és sikerült eljutnom arra a szintre, amikor salsázást imitáltam. Hazafelé meg-meg álltunk… reggel pedig rettenetesen meglepve tapasztaltam, hogy nem is vagyok másnapos.

(a hibákért a felelősséget a lustaságom vállalja)

Mit láttam az utóbbi időbe – Amikről lusta voltam írni, pedig megérdemelték volna

Black Swan

Ez az a film, amiről anyukámon kívül biztosan mindenki hallott, és körvonalakban mindenki tudja, hogy miről is van szó. Vagy, ha nem is tudja, hogy miről van szó, akkor azt biztosan, hogy Natalie Portman ezért kapott Oscart. Valószínű, hogy még az is mindenkinek megvan, hogy ez egy balett központú film, ami ráadásul ( a címből szintén roppant nehéz kitalálni) a Hattyúk taváról szól. Continue reading ‘Mit láttam az utóbbi időbe – Amikről lusta voltam írni, pedig megérdemelték volna’

Blue Mountain State – Buli, pia, nő

Mivel van itt tavasszal egy jó két hetes időszak, amikor szinte semmilyen sorozat nem érkezik, csak 1-2 az átlagos heti 7-8 (10) helyett, így ilyenkor mindig ki kell találni valamit, mert ugye az köztudott, hogy egy film megtekintése nem mindig jelent alternatívát. Így keresnem kellett valamit, amiből több rész is elérhető, és még érdekel is. A BMS-t már sokan ajánlották. Az alapján gondoltak rám, mert sem a bulit, sem a nőket nem vetem meg, és még az NFL-t is értem és szeretem is, így nagyon nem tudtak mellé lőni. Ettől persze még nem volt olyan agyszerű a helyzet.

A BMS gerincét tényleg a fent említett dolgok adják. Adott egy egyetem, egy egyetemi foci csapat, és azon belül is egy baráti társaság. Ezen belül pedig négy fő alak, a tartalék irányító, a futó, a CSK és a kabala, akiknek a mindennapjaiba tekinthetünk be. Continue reading ‘Blue Mountain State – Buli, pia, nő’