Monthly Archive for november, 2010

Gossip Girl s04e10

Mostanában pont olyan a sorozat, amilyennek megszerettem. Persze a divatot, a menő dolgokat, a jó zenéket, szép new york-i képeket és a kellemes eyecandy adagot már megszokhattuk az évadok során. Mostanában viszont a történet is eléggé rendben van, az persze más kérdés, hogy többnyire ugyan abból építkeznek, de egy tini sorozat esetében mi másból is lehetne, nem hozhatják be az alieneket, vagy egy el-el tűnedező szigetet. A szokásos “szart” olyan jól kevergetik, hogy élvezet nézni, és mostanában komolyan aggódok egy-egy szereplőért, pedig nyilván tudom, hogy semmi komoly nem történhet velük.

A viszony rendszer ugye már rég kialakult, mindenki tud mindenkiről mindent, és épp ez a szépsége a dolognak. Remek ötlet volt a negyedik évadban új karakterként behozni Julietet, az pedig talán még jobb, hogy Katie Cassidy-t castingolták a szerepre, mert bármennyire is szeretem (vagy talán épp ezért szeretem) remekül hozza a negatív karaktereket. Az utóbbi három részben a összeállt a “sötét oldal” egy komolyabb támadásra Serena ellen, ez pedig annyira jól sikerült, hogy iszonyatosan sajnáltam szegényt, és féltem, hogy az évad végéig “szopóágon” marad, ami elég depresszívvé tette volna a sorozatot, mert bárhonnan is nézzük mégis csak ő a főszereplő. De szerencsére ebben a részben mindenre fény derült, persze egyelőre kevesen tudnak a dologról, de a Dan-Blaire kettős elég erős lehet Juliet elkapásához. Picit félek, hogy most kiírják egy időre, de szerintem még marad egy ideig. Valószínű elég komoly részek következnek.

Közben remekül operálnak a több apró mellékszállal. Minden vonalon történnek apróságok, amik színesebbé teszik a dolgokat. Sajnos mostanra elég kevés szereplő maradt, aki még mindig teljesen szimpatikus. Mondjuk az egy más kérdés, hogy a régebben utált karakterekkel viszont, így a 4. évad közepére teljesen megbarátkoztam, és már én is beálltam a Blaire – Chuck kapcsolat rajongói közé. Taylor Momsent szerencsére mostanában hanyagolják, persze itt nem a karakterrel van bajom, hanem a csajjal, aki ilyen hülye, az ne szerepeljen menő sorozatba, oszt csókolom.

Szóval csókoltatom a készítőket, mert ez a vonal így nagyon rendben van, és a tini vonalon továbbra is a Gossip Girl a király.

Háttereim az utóbbi időben

Azt hiszem leszűrhető, h ki az aktuális kedvenc mostanában, nah meg az is, h melyik filmet várom a legjobban. Am ez az Olivia Wilde dömping nem volt koncepció, csak így alakult, pár hónapja még teljesen más volt a felállás.

Aki esetleg szeretne belőlük, az kattintson az indára, vagy szóljon bártran.

Chuck s04e09

Az évad elején kicsit féltem, hogy mit is kezdenek majd kedvenc kocka kémünk történetével, mert az “anyás” főszál annyira nem adta, és picit túl sok volt az érzelgés is. Aztán jött sok-sok dolog, amiről a részek elején azt hittem, hogy mekkora klisé és majd elbarmolják, de szerencsére ez szinte soha nem lett így. Mindig sikerül kihozni a heti kalandból azt, ami benne van, és ezzel szórakoztatóvá tenni a részeket. Szerencsére ebben az évadban már Jeffsteréket sem erőltetik túl, és szinte minden változtatás jónak tűnik. (innentől vok spoileres, szóval csak az folytassa, aki már a 9. részen is túl van).

Continue reading ‘Chuck s04e09′

Kissé lagymatag hét

Igazából rengeteg minden foglalkoztat, és rengeteg mindent kéne kötelességből is csinálni, de valahogy semmihez sincs kedvem, ezzel párhuzam viszont szórakozni sincs kedvem, az itthon ülést meg unom, szóval a lényeg, h nyűgös vok. A lakással még mindig vannak gubancok, amiket egyelőre jegelek, mert nekem végülis nem sürgős, akinek meg az lenne, az nem tud vagy nem akar tenni a dologért. A kolival nem tudom mi van, a héten újra próbálkozok, hátha megint kapok valami ígéretet. Telefont kéne vennem, mert nagyon hiányzik, és azt hiszem egyre jobban fog, most, h jön a vizsgaidősuck. Sajna a legutóbb kiszemelt valószínű elkelt, mielőtt meg tudtam volna nézni, a többinél pedig nem valami gördülékeny az “ügyintézés). Az igényeim már lentebb adtam, szerintem 4-re soha nem lesz pénzem. Ma a Voda is behozta a kínálatába, hétfőtől lehet is kapni, de kb ugyan ott tartunk, mint a T-nél, csak talán még rosszabb egy picivel. Így az egyetlen előnye, h talán a nagyobb kínálat miatt lentebb megy majd a használtak ára, de az még rengeteg idő. Szóval ez az ügy sem halad sehova.

Közben kiderült, h a Campleaders-hez leadott profilomnál nem dolgoztam ki eléggé, h milyen jól is tudok zöldséget szeletelni, vagy mosni, így nem kerültem bele az első 250-be, ami némi költséget jelent. Am tudtam, h rengeteg baszakodással és ügyintézéssel jár ez az egész, de ezt a szintet azért el sem tudtam képzelni. Képzelem milyen lenne, ha egyedül mennék szervezés nélkül az USA-ba. Szóval még dolgozni kell a profilomon, meg egy csomó papírt beszerezni, de úgy döntöttem, h nem adom fel, mert ennyi befektetés mellett is, még mindig a hozadék irányába billen a mérleg, legalábbis most még úgy látom.

Amivel egyelőre jól állok, az a sorozatok. Szinte mindennel naprakész vagyok, csak némelyikről írni is kéne, mert megérdemli, viszont nincs ihlet (vagyis tegnap 2 körül lett volna, de akkor meg már nem akartam nekikezdeni). Aztán lehet, h hamarosan újabb sorozatos pólót újítok be, meglássuk azzal is mi lesz.

Közben meg persze nyomni kéne a vizsgaidőszakot, ami remélem eddig 1-1-re áll az elővizsgák tekintetében. Megvannak az elképzelésim, hogy miből hanyas kéne, és ezeken nem is szeretnék változtatni, így lehet, hogy idén lesz az eslő félév, amikor megyek javítani valamiből, pedig már meglenne a kettes. Persze ott van még a szakdoga is, amihez meg könyveket kéne olvasni, de nagyon, mert pörög az idő, ráadásul még egész jók is, de valahogy mégsem megy.

Filmek terén némi lemaradás van, mert angolul lusta vagyok végignézni egy filmet (a sorozat részek 43 perce persze más tészta), a feliratok meg baromi lassan készülnek, vagy egyáltalán nincs olyan változat, amire ne mondanám azt, h “én ilyen fos minőséget nem nézek meg”. A moziba menés pedig hosszú hónapok óta várat magára, talán csak a Tron lesz képes megtörni a csendet.

Aztán lehet, h hamarosan jön egy játék teszt is, amire nagyon ritkán van példa, de most nagyon sok a gondolatom ezzel kapcsolatban, így papírra kell vetnem.

Aki pedig idáig eljutott, az elég elszánt, így megérdemel egy kis jutalmat, így kattintson a linkre, és nézegessen lengén öltözött sorozat színésznőket.

A MÁV és én című komédia sokadik fejezete

Hosszú hónapokkal ezelőtt egy viharokkal teli hétvégén (2010.08.14.!!!)  sikerül kifognom egy olyan remek alkalmat, amikor nem tudtam elkerülni a várakozást a szerencsi állomáson, mert akkor derült ki, hogy 120 percet késik a vonatom, amikor fater már Miskolc felé tartott. Így volt alkalmam végre kipróbálni a MÁV legújabb spórolási stratégiáját, amit természetesen megint az utasok kárára vezetett be. Az ugye mindenki számár nyilvánvaló, h már nem fizetik vissza a helyjegyek árát, hanem egy A4-es papírt kell kitölteni a késések esetén, a kártérítés igényléséhez. Szóval abban a 2 órában bőven volt lehetőségem áttanulmányozni és kitölteni ezt a remek kérdőívet. Nem volt egyszerű szülés, mert nagyon részletes és sok a beugrató, de időm volt, így tökéletes lett. Debrecenbe érve azonnal le is adtam a papírt, és ma (2010.11.19.!!!) jött meg a válasz.

Roppant gördülékenynek tűnik ez alapján az eljárás. A levél elején sűrűn bocsátnatot kérnek, és az időjárásra fogják a hosszú elbírálást. Majd részletesen felvázolják, h milyen döntés született, illetve, hogy a döntés jogosságát milyen szabályzatok bizonyítják. A lényeg röviden annyi, hogy ha 120 percet vagy annál többet késik a vonat, akkor a teljes jegy árának 50%-át kaphatom vissza, ez a vonat viszont “csak” 110 percet késett, így csak a 25%. Viszont örömmel értesítenek, h a kártérítési igényem “máris” teljesítették, így az elmúlt héten a számlámra utaltak 265 forintot. A levél végén pedig ez a mondat szerepel: “A megélt kellemetlenségekért szíves elnézését kérjük, s reméljük, a jövőben elégedett Utasaink között üdvözölhetjük.

Persze a MÁV és az én célom is teljesen érthető, és azt hiszem mind a kettőnknek sikerült is elérni. Azaz, a MÁV-nak sokkal kevesebb jegyárat kell visszafizetnie a folyamatos késések ellenére, mert ennyi pénzért nagyon kevesen hajlandóak egy hosszú nyomtatványt kitölteni, majd hónapokat várni az elbírálásra. Én pedig örülök, mert végig kellett csinálniuk néhány munka órát, posta költstséget, illetve átutalási díjat beleölve, h rohadna ki a belük!

Miért hiányzik az iPhone-om, mi a megoldás?

Már lassan egy hónapja, h beadta a kulcsot az iPhone-om kijelzője. Azóta a pótlásával próbálkozok. Persze az első és legfontosabb az volt, h tudjak telefonálni, de az első kompromisszumos tervem befuccsolt, de legalább kifizetem belőle a kredit büntit, most pedig egy még több kompromisszumot kívánó megoldást használok, méghozzá vmi „Samsung SGH-szétcsúsztathatóizé” formájában. Remekül lehet vele telefonálni, és még zenehallgatásra is egészen alkalmas, bár a lejátszási listáim és az album artwork-öket nem kezeli, de ez legyen a legkisebb baj, legalább működik, és még 3,5-es csati is van rajta. Az SMS írás már nem ilyen baráti, a csengőhang beállítás pedig kurva idegesítő (már elnézést, de tényleg). Continue reading ‘Miért hiányzik az iPhone-om, mi a megoldás?’

Lost girl kritika a Junkie-n

Nemrég néztem meg a Lost Girl pilotját (már csordogál lefelé a többi rész is), és mivel a Sorozatjunkie-n még nem volt róla írás, így előbb a srácoknak küldtem el, és szerencsére ki is került az oldalra.

Scott Pilgrim vs. The World

Kicsit féltem ettől a filmtől addig, amíg csak hallottam róla, hogy milyen, de a Kick-Ass-el is így voltam, meg még sok egyéb hasonlóval. Az viszont mellette szólt, h bírom az ilyen stílusú filmeket, nem tudom lehet-e erre azt mondani, h indie, de mindegy is, az ilyet bírom. Lényeg a lényeg, h komoly várakozás nem övezte a filmet, de azért megnéztem, és végül is az összes furcsasága ellenére jó volt.

A story nem annyira alap, mint általában, bár nyilván egy szerelmi történet áll a középpontban, de van sok más egyéb mellékszál is, mint például Scott zenekarának felfuttatása. Continue reading ‘Scott Pilgrim vs. The World’

Victoria’s Secret Fashion Show – képekben

Már alapjáraton is nagyon bírom az amerikai show-kat, mert ha máshoz nem is, azt el kell ismerni, hogy show készítéshez nagyon értenek, és am is mádom ahogy a kedvenc sztárjaim feltűnnek imitt-amott. Szóval ezek közül is a legkedvencebb showm természetesen a VSFS, mert nem csak show van, hanem rengeteg hihetetlenül gyönörű csaj is, már-már a hihetőség határán.

Már alig várom, h 30-án műsorba kerüljön a show, és végre a nagyfelbontású változatra csorgathassuk a nyálunkat, és faljuk az eyecandyt. A tovább mögött pedig rengeteg kép a show-ról, a backstage-ből és az after partyról is. Lányok a továbbra csak saját felelősségre kattintsanak, mert a képek tapasztalataim szerint önértékelési zavarokat okoznak. Continue reading ‘Victoria’s Secret Fashion Show – képekben’

The Walking Dead – Első és második ránézésre

Eddig egyáltalán nem hallottam az AMC csatornáról, de a legújabb sorozatukat akkora hype előzte meg, h mostanra már sikerült megtanulni a nevét, a hype pedig nem volt alaptalan, mert már az unaired pilotot is rengetegen látták, az első rész hatalmas nézettsége pedig máris meghozta a képregény adaptáció számára a 2. évados berendelést, így már biztos, hogy nem csak ezt az egy évadot izgulhatjuk végig. Ahogy a héten tapasztaltam, a környezetembem még nem sokan tudják, hogy miről is van szó, nah de talán majd most.

Continue reading ‘The Walking Dead – Első és második ránézésre’

Friss hús, avagy új sorozatos szépségek

A minap szóba került twitteren, hogy egy torrent oldal szavazásán hogy lehet első helyen a legszebb nők között Kristen Bell, mikor rengeteg mai sorozatos arcra is lehetett szavazni, és ők mennyivel szebbek. Ezzel a feltevéssel persze nem feltétlen értek egyet, az viszont biztos, h azok, akik számomra meghatározóak voltak, már kezdenek kiöregedni az eyecandy szakmából, vagy ha ez nem is igaz, az mindenképp, h másoknak adják át a stafétát, ami nyilván érhető. Viszont semmiképp nem szabad elfelejtkeznünk a mára már klasszikussá váló szépségekről, akik megalapozták a rajongásunk. Róluk már jó pár sor született itt a blogon, az újoncokról viszont sokkal kevesebb, ezért nézzünk most egy tízes listát a friss húsról. Teljesen önkényesen én a Gossip Girl kezdésének évét, azaz 2007-etet veszem fordulópontnak, lássuk kik tűntek fel akkor, vagy utána (persze kis túlzással, mert sokaknak volt már korábbi feltűnése is, de azok nem voltak jelentősek). Kis utánanézés után remek választásnak tűnik a 2007-es éve, ugyanis szinte minden listán szereplő akkor szerepelt először abban a sorozatban, ami ismerté tette. A 2007-es év amúgy is remek volt új sorozatok szempontjából. Continue reading ‘Friss hús, avagy új sorozatos szépségek’

Fúúú de régen írtam

Szóval volt némi kihagyás, pedig történnek ám a dolgok, csak valahogy nem volt benne a kezemben a boogie. Nah, de majd talán most. Annak, h nem írtam, több oka is volt, többek közt, h némi nemű lakhatás gondokkal küzdök (többek számára ismert), amire remélhetőleg hamarosan sikerül mindenki számára kielégítő megoldást találni, mert nagyon fáraszt már az egész téma, és jelen pillanatban nincs is igazából időm foglalkozni vele. A másik dolog, h elindítottam néhány új “projectet”, amikbe jelentős mennyiségű energiát kell fektetnem, h legyen is belőlük valami. Continue reading ‘Fúúú de régen írtam’