Monthly Archive for október, 2010

Katy Perry lovagol

Ehhez nem nagyon van mit hozzáfűzni!

via yummie (és csak azért ide, mert a tumblira túl nagy)

The Killer Inside Me

A film első plakátja óta várom a dolgot, mert ki más lett volna rajta, ha nem Jessica Alba, ő pedig bármilyen típusú és minőségű film megtekintését majdhogynem kötelezővé teszi (azt hiszem eddig nem is nagyon volt kivétel, csalódás persze igen, de ez most mindegy). Aztán megnéztem a trailer, és egy picit megijedtem, magától a hangulattól, és attól, hogy nem nagyon láttam át a dolgot.

Ennek az az oka, hogy a film nem a jelenben játszódik, ami nálam már magában negatívum, a másik meg, hogy egy teljesen elmebeteg és idegesítő karakter a főszereplő (Casey Affleck). Continue reading ‘The Killer Inside Me’

Túl jó nő a csajom

Múltkor épp JBelni voltam egy szifont, amikor a haverom ajánlotta, h nézzem már meg a filmet, mert szerinte elég jó lett, és biztos nekem is tetszene. Nekem a story alapján tényleg be is jött, de a trailer vhogy nem fogott meg, főleg azért, mert elsőre a főszereplő csaj sem tűnt túl ütősnek, nah meg kicsit féltem, h nagyon igénytelen lesz a humora, de ettől még csak meg néztem, ha már normális minőségben szinkronosan botlottam bele.

Már maga az alap ötlet is elég jó, miszerint adott egy looser reptéri biztonsági őr, akit ráadásul még az előző csaja is folyamatosan szopat, de még így is vissza akar menni hozzá, és ekkor jelenik meg az a bizonyos erős 10-es, akinél mégis lehet esélye. Continue reading ‘Túl jó nő a csajom’

Machete

Végre megérkezett (bár szerintem a mozikba soha nem fog) normális minőségben az általam rendkívül kedvelt grindhouse filmek következő darabja, ami a Terror Bolygó elején látható kamu trailer alapján vált mégis valósággá. A rendező Robert Rodriguez, akinek a grindhouse talán jobban megy, mint Trantinonak (mondom ezt annak ellenére, hogy nekem a Halálbiztos jobban tetszett). Ezek alapján, nah meg az eszméletlen szereplőgárda alapján nagyon várós volt a film, és szerencsére nem kellett csalódnom (ritka pillanat az ilyen, becsüljük meg).

Azt hittem, hogy a történet háttérbe fog szorulni a stílusjegyek mögött, de nem így történt, ami máris hatalmas piros pont a filmnek. Continue reading ‘Machete’