Persze erre a kérdésre ismét nem fogok válaszolni, mert ehhez én túl kevés vok. Maradok inkább a storyknál és a tényeknél. Azt sajna nem sikerült kiderítenem (aki tudja h kell szóljon!) , h mikor is regisztráltam pontosan, de ha jól rémlik akkor vmikor tavasszal. Aztán szép lassan hintettem az igét (mint a blogolás, a tumblr és minden más netes aktivitás esetében is), így szép lassan lett értelme a dolognak, mert már az egész baráti társaság csiripelt, az elején persze csekély intenzitással. Aztán szép lassan felkerült az ektívabbak gépére a twhirl nevű kliens, ami már (majdnem) valós időben dobálja fel a tweeteket, így egyre jobban előtérbe került ez a kommunikációs forma. Szép lassan gyűltek a tweetek, én már 1871-nél járok jelenleg, ami nem tudom, h ennyi idő alatt sok vagy kevés, de nem is igazán a mennyiség a fontos.
A lényeg, h nem kell folyamatosan és láthatóan fenn lenni, mint msnen. Nem kell feltétlen válaszolni a feltett kérdésekre, és nem kell foglalkozni gyakorlatilag semmivel. Continue reading ‘“Mi a faszom az a twitter?”’
Addig is jöjjön egy kis Yvonne hangulat fokozásnak, mert az soha nem árt hideg téli estéken. Bár sokkal jobban örülnék vmi hús-vér példánynak, mert mint az már nyiván sokak számár kiderült a pixel macákhoz elég necces hozzábújni, bármilyen célzattal. Nah de nem is a hozzábújás miatt, hanem az esztétikai élmény kedvéért jöjjenek most a fotók.
Yvonnal kapcsolatban már régen megvan az a felismerés, miszetint: fényképen soha nem adja vissza azt a szépséget, amit a sorozatban és gondolom még csak véletlenül sem közelíti meg azt a szépséget, amilyen a valóságban, nah de ezt kell szeretni. Ettől függetlenül a fenti fotó szerintem elég jól sikerült, nekem legalábbis nagyon bejön. Continue reading ‘Chuck messze van még az a január 10.’
Ebből a félévből már csak ez az egy hét van hátra és a vizsgaidősuck. Eddig úgy volt, h ez is olyan félév lesz, mint az előző, és semmiből nem bukok meg. Ez alól az egyetlen kivétel a Stat lehetett volna, mert az kurva nehéz. Ezzel szemben, már ez a gyilkos hétfői nap megálljt parancsolt optimista terveimnek.
Annyi legalább már kiderült, h kik lesznek a főszereplők, amiben talán az a legérdekesebb, h ha vki csak az első évadot látta, akkor alig ismer közülük valakit. Nah meg lemaradt már egy csomó mindenről.
Evi még mindig nagy kedvenc és ahogy érzem ez már nem is fog változni. Bár azt nyilatkozta, h a Lost után nem szeretne a továbbiakban sorozatokban szerepelni, de én azért még reménykedek. (a tovább után a többi szereplő). Continue reading ‘Lost S6 karakter promók’
Ha jól rémlik, akkor bizony már tavaly ilyentájt is volt egy hasonló bejegyzés, amit szintén azzal kezdtem, h nagyon nehéz évégi összefoglalót írni, mert az ember írás közben megfeledkezik egy csomó fontos eseményről. Idén ezért is kezdek neki időben és remélem szilveszterig meglesz minden fontos dolog, ami ebben az évben történt velem.
Általában a régebbi dolgokat a legnehezebb felidézni, és most is így van ez. Fogalmam sincs mi történt januárban, és februárban. Azt tudom, h volt egy érdekes szilveszterünk az Ibolyában, majd némi séta a Kikötőig, de ettől eltekintve semmi extra. Biztosan volt vizsgaidőszuck is, mint idén bár nekem ez sem rémlik. Az viszont rémlik, h mennyit sétáltam haza egész télen a Campusból a Bem térre (nyilván okkal), de persze azóta nagyot fordult a világ.
Mikulás Menza party volt tegnap, vagy mi a fene, bár ez kimerült néhány mikulás sapkában és több részeg télapóban.
A nap elég hányattatott volt, főleg a 3 ZH-nak köszönhetően. A proggal kapcsolatban még elég bizakodó vok, a HARC az már para, az adatbét meg nem tudtam, de azzal szerintem nem lesz gond. Talán most volt az első alkalom, h nagyon zavart, h mások a véletlenek összjátékának köszönhetően sokkal jobb helyzetbe kerültek, és ezért jobb jegyet fognak kapni. Persze ez nem zavarna, ha én is köztük lettem volna, ez nyilvánvaló. A ZH-k után azért némileg megkönnyebbültem, persze nem azért mert bízok magamban, csak elmúlt stressz helyzet. Continue reading ‘Megint hétfő’
Mivel nincs hozzáférésem a forráskódhoz (mivel nincs hozzáférésem a szerverhez), így továbbra sem tudtam visszavarázsolni a lapozás gombokat, pedig ezt már többen jogosan kérték számon rajtam. Próbálok némi félmegoldással szolgálni. Előszöris, ha az URL után bemásoljátok a “/page/x”-et, és az “x” helyére az következő oldal számát írjátok (értelem szerűen először a “2″-est), akk lehet lapozni. Ennél kissé elegánsabb, bár nem mindig használható megoldás a menü sorban szereplő archívum menüpont, amivel szintén újabb bejegyzésekhez lehet jutni. Nah meg az egy oldalon látható bejegyzések számát is megnöveltem, így kevesebbszer szorul rá az ember a lapozásra.
Természetesen nem a zenéjéről lesz szó, mert arról nincs mit mondani. Nem rossz számok, de semmi újdonság, és szarrá játszották őket. Így én inkább azt javasolnám, h maradjon a fürdőruhás fotózásnál, mert az viszont elég jól megy neki.
Nyilván van némi élsimítás, de a képek is nagyon hangulatosak és jól sikerültek. Continue reading ‘Inna’
Mint írtam az imént, leszedtem a showt, és meg néztük csütörtök este. Ebben szerencsére nem kellett csalódnom. Nagyon látványos és színvonalas volt. Gyönyörű lányok, érdekes jelmezek, szép fehérneműk, jó zenék és nagy felhajtás, tehát csak a szokásos. Még midig elcsodálkozok, h hogyan lehet ilyen hosszú lábakon létezni, de ha nem is praktikus, legalább szép. Az fiszont vicces volt, h Fergie (BEP) mennyire köpcösnek tűnt az angyalok között. XD
Mivel a shown készült képeket már rég ellőttem, így most maradt egy Alessandra Ambrosio bikinis fotózás, ezzel remélem senkit nem törtem le. Nem feltétlen ő a kedvenc angyalom, de azért rajta is van mit nézni. Continue reading ‘V’sSFS’
A múlthét elég eseménytelen volt, ha 1-2 magánéleti kellemetlenségtől eltekintek, de azért vegyük át a dolgokat. Kivételesen nem vasárnap este, hanem hétfő délelőtt mentem vissza Debibe, mivel a Barca – Real, az mégiscsak Barca – Real. A nap sajna a megszokottak szerint gyakorlatokkal folytatódott, amiknek nem igazán örültem, főleg mivel vmi fura oknál fogva megint nem lett meg az Adatb, ami némileg felbaszta az agyam, nah de nincs mit tenni. Szerencsére nem maradt el a hétfő esti Kolkávos beszélgetés sem, ami már-már hagyománnyá válik (ennek am örülök). Continue reading ‘Némi összefoglalás’
Commentek