Sir Alex

Ebben az évben még nem volt ilyen hét, mint ez a mostani, amit megpróbálok ebben a bejegyzésben felvázolni. Több okból is érdekesre sikerült. Kezdeném azzal, h ennyi pénzt még nem sikerült elszórni egy hét alatt, mint most. A második dolog, h utoljára vagy 2 félévvel ezelőtt volt olyan hét, h minden este party volt. Nah meg voltak még más rendhagyó dolgok is, amikre most nem térnék ki.

A vasárnap még úgy-ahogy nyugodt volt, bevallom nem is nagyon emlékszem, h mit csináltunk, talán Guitar Hero-ztunk, vagy sorozatot néztem, nem tom. A hétfő viszont már fix. Mint minden hétfőn megvolt a 3 roppant izgalmas gyak, majd egy gyors ötlettől és Asztalos születésnapjától vezérelve lementünk a srácokkal a KolKávba, ahol szifon gyorsasági versenyt rendeztünk, nah meg söröztünk egy jót. Aki követ twitteren, vagy tumblrön az tudhatja. Volt ott is minden, szép lányok, érdekes arcok, és jó hangulat. Aztán beugrottunk Henihez 1-2 üveg pezsgőért, majd ismét jöhetett a Guitar Hero a szobában, egészen addig amíg el nem indultunk a Kikötőbe. Szerintem megint nagyon döglött volt a hely és a hangulat is, de ha már elmentünk odáig, akkor megvártuk Asztalost, ha már szülinapja volt, vagy mi. Így elnézelődtünk ott olyan 1-ig, Asztalos érkezésének meg is lett az eredménye, de ebbe szintén nem mennék bele a lényeg annyi, h Zsoltival egy gyönyörű páros gyakorlatot mutattunk be a Kikötő előtt, ezzel hatalmas örömet szerezve az ünnepeltnek. Közben persze voltak magánéleti konfliktusok, amiket nem is sikerült ott és akkor teljesen elrendezni. A srácok szép lassan elindultak haza, én pedig hazakísértem Nórit a Campusba. Szép kis séta volt, bár nem ismeretlen, sajnos azt kell, h mondjam, h maga a téma és az apropó sem volt ismeretlen. Aztán fagyoskodtunk még kicsit a krampusz előtt, és megpróbáltuk megtárgyalni a dolgokat (kevés sikerrel). Aztán a már jól megszokott úton hazasétáltam.

A kedd „reggelem” megint nem volt túl izgalmas, sőt eseménydúsnak sem mondanám. Gyakorlatilag azzal telt el a nap, h az estét vártam. Kedd este ugyanis esedékes volt egy Tapintatos Tapír Találkozó, amihez le is foglaltuk Rékával az asztalt a KolKávban, majd szép lassan elkezdtünk gyülekezni a Főépület előtt. A társaság ugyan nem volt teljes, mondjuk én személy szerint, csak Esztert hiányoltam igazán. Aztán a Kolkávban beszélgettünk egy sort, bár nem volt teljesen egybe a társaság (mondjuk ez várható volt). Ehhez képest én jól éreztem magam. Fél 12 körül a gyengébbek hazafelé (most kivételesen Réka is) vették az irányt. Mi pedig ekkor már ismét Zsoltiékkal kiegészülve előbb a Kikötőbe mentünk, majd mivel ott ismét nem történt semmi így átnéztünk a Reno (Sárkány)-ba, ahova sikerült ingyen bejutni. Persze az egész helyen csak mi voltunk, és ugyan annyi volt a biztonsági őr amennyi a vendég. Ez persze nem jelentett problémát, némi sörözgetés után igaz, h csak 4-en, de kivonultunk a tánctérre és mindentől függetlenül elkezdtünk táncolni. Aztán Zsolti feladta ezt a dolgot, és hazament Kornélékkal, mi 3-an viszont maradtunk és nagyon jót partyztunk a csekély közönség ellenére. Voltak érdekes dolgok, de én csak azt emelném ki, amikor Anitával majdnem magunkra borítottuk a DJ pultot borító transzparenst (vagy h is fogalmazzak), de szerencsére a DJ még időben elkapta. Az estének mi is véget vetettünk olyan fél 3 körül. Gabival még rávettük Anitát, h sétáljon el velünk a koliig, mert ott biztos lesz taxi. Anita az eső ellenére el is jött velünk odáig. Persze nem volt taxi, de megoldotta, én pedig ismét a koliban neteztem hajnalig.

Szerdán ismét nem volt programom, csak egy stat gyak, amit relatíve gyorsan lezavartunk, ebben azért nagy szerepe volt a WiFi-nek. Mivel Nóri lemondta az előre megbeszélt mozit, így maradt a szerda estére is a Guitar Hero Robival (amiben már lassan medium szinten vok ), a következő programpont pedig a „húzás” volt a lányoknál. Ez szépen le is zajlott. Sikerült olyat húznom, h fogalmam sincs mit is vegyek neki, de majd még kiderül, idő még van. Aztán a társaság egyik fele elment a Tornádóba, mi pedig még megnéztük a V legutóbbi részét, beszélgettünk kicsit, majd arra jutottunk (nah jó, meggyőztem Dórit), h ha már jön Zimány Linda, meg am is vmi rendes zenét akarunk hallgatni, így mennyünk a Loviba. Szépen össze is szedtük magunkat. A „torrent turizmus” után még haza kellett vinnem a notim, nah meg még magunkévá tettünk egy üveg bort is, majd elindultunk. Kivételesen semmi sor nem volt a Lovi előtt, így könnyen bejutottunk. A zene mondjuk szinte teljesen olyan volt egy ideig, mint a Tornádóba, így nem voltunk felhőtlenül boldogok, de szép lassan azért csak belejött, az amúgy kibaszott sokat és fölöslegesen beszélő DJ. Az persze igaz, h Bárány Ati is sokat beszél, de annak legalább egy bizonyos szinten van értelme. Annak viszont abszolút nincs, h valaki 30x elmondja, h jövő héten 10 éves a Campus Party. Közben a mellnélküli promós csajok fújták a dezodort a tömegre, ami azért jó mert már a DJ is fuldoklott benne. Aztán szerencsére megérkezett Erős Attila és Spigiboy. Az persze egy másik kérdés, h mivel ez nem egy rendes klub (azaz a rezidens és a fellépő nem egyezteti le, h mi volt már és mi nem), így egy rakás „lakossági house” lement újra. Am nem játszottak rossz zenét, és elég jó arcok is voltak. Linda tényleg nagyon szép, de nem igazán különleges, sokkal inkább egy klasszikusan szép szőke csaj, aki rengeteget fogyott még önmagához képest is, és sajna ettől a mellei sem lettek nagyobbak, de a ruhája és az egész fellépése nagyon rendben volt, nah meg igyekezett közvetlen lenni. Az elején látszott rajta, h csak a pénz miatt áll a DJk mellett, de szép lassan sikerült olyan zenéket a lejátszóba pakolniuk, amire már Linda is egyre felszabadultabban kezdte „rázni magát”, ami nem volt egy utolsó látvány. Aztán mivel volt lehetőség, így ha már ott voltam csináltattam közös fotót is vele, sőt mivel megint összefutottam Szakyval, így vele és Lindával is készült közös fotó. Nagyon kíváncsi leszek az eredményre, de ha mást nem b&w-ban tuti közzéteszem. Ismerősökből am sem volt hiány, még ha Gyuláék már elég jól is voltak, Gota legnagyobb bánatára. Aztán szép lassan előkerültek a régi Erős vs. Spigi számok is, amiket kicsit átdolgoztak, h naprakészebbnek tűnjenek, így a közönség elég jól fogadta a dolgot. Aztán újra számkérésre ragadtattam magam. A színpad elejéhez hívtam Lindát, h adja már oda Attilának a telefonom (annyira szeretem, am ha fotómodell guggol előttem , erre most jöttem rá, h megtörtént), aki először zsebre akarta tenni ( ), de végül elégedetten bólintott, és kisvártatva be is került a lejátszóba a Grindhouse, a közönség housera fogékony részének legnagyobb megelégedésére. Szerencsére innentől kezdve még keményebb lett a zene, szóval nagyon élveztük. Spigiék olyan fél 4 körül távoztak és mi is hasonlóan tettünk Dórival, amit egy szintén elég hosszú hazaút követett. Összességében am elég jó volt az este, annak ellenére, h milyen lassan indult.

Csütörtök reggel a futár ébresztett (mivel kivételesen tényleg elmaradtak az óráim), így végre megjött a borotvám is. Aztán a kibontás után visszafeküdtem még, így az igazi felkelés pillanata 3 óra után egy picivel jött el. Csináltam egy kis kaját magamnak, nah meg kipróbáltam a borotvát, ami jó lesz, csak még gyakorolni kell picit a használatot. Aztán mivel Nóri nem jött szerdán, így Ádámmal mentük el megnézni a Páros mellékhatást, ami majd kap külön bejegyzést is. A mozi előtt persze többnyire tini és már jóval tinin túli lányok fogadtak, akik mind a „sötétedést” akarták megnézni, amin Ádámmal jókat röhögtünk. Persze ez az öröm elmúlt, amikor nekünk is megkellett tekinteni ennek a csodának a trailerét. Azt hittem am, h a filmre párok fognak jönni, de előttünk pl 3 elég korrekt logisztikus hallgató foglalt helyet. A film sajna csak 95 perc volt, így elég korán hazaértem. Mivel a tegnap estére is igaz volt, h nem szerettem volna otthon maradni 2-esben a gondolataimmal, nah meg Robiékat sem akartam a végtelenségig zavarni, így a Californication és ném Guitar Hero után úgy döntöttem, h legyen teljes a hét, és én is elmegyek a sárcokkal a Klinikára, ha már úgyis ezer éve nem voltam. Ide is sikerült némi ismeretségnek köszönhetően ingyen bejutni. Majd sikerült azzal szembesülni, h mennyivel több itt a jó nő, mint bárhol máshol a hét folyamán. A DJ persze elég érdekes volt, a zeni felhozatal pedig roppant kommersz, de ettől még jól éreztük magunkat. Majdnem a buli végéig bírtuk a dolgot, majd szépen séta haza.

Ma „reggel” mire felkeltem Robi már lelépett, így nagy magányomban szép lassan készülődtem, majd elindultam haza a szokásos vonattal. Aztán itthon elég kellemetlen meglepetéssel fogadtak, de erre ismét nem térnék ki.