A múlthéten 2 romantikus vígjáték volt terítéken. Az egyik már rég tervben volt és végre belebotlottam normális minőségben, a másik szintén tervbe volt már egy ideje, de azért még pénzt is adtam, ami hiba volt, de ne szaladjunk ennyire előre.
Már esett szó arról, h elmentünk Ádámmal csütörtökön a Páros mellékhatásra, arról viszont nem esett, h milyen is volt a film. Már azzal alapvető probléma volt, h a szar plakát ellenére én bíztam abban, h ez egy jó film lesz, ami a szereplő gárdát tekintve nem is lett volna nagy teljesítmény. De a film sajnos nem lett annyira jó, mint ahogy azt vártam. A szereplőgárda tényleg elég jó volt, de film vhogy túl lassú volt, és teljesen érdektelen dolgokon időztek roppant sokat.
Lehet, h sok poént azért nem tudtam értékelni, mert én még nem vok házas, de ez akkor is kevés lett volna szerintem. Nem mondom, h nem volt amin hangosan felnevettünk, de kevés, és bevallom egyszer még ásítottam is.
Maga a filmötlet, am teljesen rendben volt. 4 pár elmegy egy csodálatos szigetre, ahol rendbe szeretnék hozni a nem túl jól működő házasságuk. Persze nem minden úgy alakul ahogy szeretnék, de a végén nem marad el a happy end.
A sziget és látványvilág tényleg gyönyörű, bár voltak vicces CGI megoldások, amikre semmi szükség nem volt a filmben. A látványvilágot fokozták a tényleg nagyon szép bikinis színésznők. Nekem a fiatal feka csaj is nagyon tetszett, Malin Akermanról és Kristen Bellről pedig nem is ejtek szót, a lényeg annyi, h emelték a mozi fényét. A színészek am is jól hozták a karaktereket, főleg a nagydarab néger volt nagyon jól eltalálva.
A probléma, mint mondtam a film sebességével volt. Ahogy már a többieknek is mondtam, lassú volt a vágás. Ezt úgy értem, h minden jelenet pont azzal a fél perccel volt hosszabb, amitől már unalmassá vált. Ami érdekes, h a film így sem volt több 95 percnél, pedig az alapfelállásban lett volna még potenciál, csak valahogy a forgatókönyvíró és a rendező nem aknázta ki rendesen. Arra viszont kíváncsi lennék, h mennyi pénzt kapnak a filmek/sorozatok készítői, h ilyen komoly szerepet tölt be mostanság a Guitar Hero a hollywoodi alkotásokban, vagy tényleg annyira menő kint a játék, h nem lehet kihagyni. (ne értsetek félre én is nagyon szeretem a játékot, csak vhogy mégis túlzásnak érzem a dolgot)
Szóval a film nem ért 940 forintot és mozis megtekintést. Én egy 5-öst tudnék neki adni, amit Kirsten Bell felhúz 6-osra, de ennél semmiképp sem többet. (annyit még hozzáfűznék, h végre sikerült eltalálni KB magyarhangját, szerintem eddig ez hasonlít a legjobban az eredetihez)
A másik filmmel a péntek estémet zártam. A Csúf igazságról már sokat hallottam, mert gyakorlatilag már mindenki látta a baráti társaságból, és mindenki pozitívan nyilatkozott róla, és én sem tudok mást tenni.
Annyit előre leszögeznék, h ha nem mondanak róla jókat, akkor ez a film nálam nem is alternatíva, ugyanis annak ellenére, h jó nő és még szőke is, Ketrin Heigl nálam hatalmas feketepont, egyszerűen utálom azt a nőt. A film alap ötlete itt sem túl bonyolult, van egy 0 magánélettel rendelkező producer, akinek épp bukdácsol a reggeli műsora, és egy nagyképű, de tehetséges kezdő furakodik, az ő tökéletes világába. Ezen felül pedig akkora alap story van beágyazva a keretbe, h az már szinte klasszikus. Azaz, az egyik fél segít összejönni a másik félnek egy harmadik személlyel, de közben rájön, h bele van esve a másik félbe. Ilyet már mindenki látott.
Ettől függetlenül a poénok többsége ül, bár a baszó majmok nálam már kissé soknak bizonyultak, de ettől még bírtam a humorát és jól szórakoztam. A másik, ami érdekes, h Ketrin Heiglből is tudtak annyira szimpatikus karaktert csinálni, h a film végére még meg is kedveltem. A film egyik legnagyobb erőssége persze az, h a párkapcsolatokat és a férfi-nő viszonyt figurázza ki, méghozzá nagyon jól, és ez a téma amúgy is mindig bejövős.
A megvalósításról nincs mit írni, ugyanis ez már tényleg az abszolút romantikus vígjáték kategória, ahol mindig ugyan az a látvány dominál. De ha már itt tartunk, akkor hozzátenném, h néha azért sikerült átesni, ennek a romantikus lónak a túloldalára, ahol bizony csak a nyáltengert van. Gondolok itt pl a táncolós jelenetre, de szerencsére ez azért ritkán fordult elő.
A film összességében tetszett, simán lekötött és szórakoztatott, ahogy kell, és ebbe egyszer sem ásítottam bele, pedig negyed 3-ra lett vége. Így ennek kiszórok egy 7-est, és ajánlom mindenkinek délutáni kikapcsolódásra.
Mind a 2 film közben eszembe jutott, de főleg a Páros mellékhatás alatt, h idén egyetlen igazán jól sikerült romcom-ot láttam, ez pedig a Nászajánlat volt. Azt szerintem újra is nézem valamikor, mert az legalább felüdülést jelent a közepes filmek között.
Egyetértek… a csúf igazság jobban tetszett nekem is mint a páros mellékhatás… lehet hogy sokat vártunk tőle és az volt a baj… bár nem szórakoztam rosszul… de nem nagyon érte meg talán moziba nézni. Vagy nem is tudom… jó volt jó volt de többet vártunk…