Sir Alex

Szerda délelőttre ismét 1-2 csapat építő játék következett, melynek során a gólyáknak 1-1 HÖK-ös arcot kellett megformázni gyurmából, illetve saját maguk által gyűjtött alapanyagokból kellett a csapat kabala állatát elkészíteni. Ennek helyszíne a már bevált Békás tó volt, ezzel a feladattal pedig szépen el is ment az idő ebédig.

Délutánra a roppant unalmasnak ígérkező tájékoztatók maradtak, melyek hűek maradtak önmagukhoz, így én ugyan egy ideig tartottam a gólyákban a lelket, de egy bő fél óra után mindenkit útjára bocsátotta, én pedig az így felszabadult időmet netezésre fordítottam, illetve vettem egy kis vizet ami soha nem hátrány. A villamostól visszafelé kiszúrta a nem sokkal előttem érkező Sütikét a parkolóban, aki az előre megrendelt party hordókat hozta nekünk házhoz. Szép lassan gyűlt a társaság a hordókért. A Focusból szólt a house zene, a csomagtartóban ülve pedig fogyott a pizza és az üccsi… Hát kérem szépen ez az igazi délutáni hangulat. Continue reading ‘GT ‘09 harmadik nap’

Ma nekem is muszály lesz elkezdeni az egyetemmel való foglalkozást, de előbb a tegnap estéről. Egyszerűen képtelen voltam 3 óra előtt az ágy közelébe menni, ez nyilván még a GT hagyatéka. Aztán mikor lefeküdtem, akkor olyan dolog történt, ami eddig még soha. Ahogy lecsuktam a szemem, kb 1 perc múlva elkezdtem fura hangokat hallani, mintha álom lenne, majd felébredtem belőle, de nem tudtam megmozdulni még annyira sem h telefonom gombját megnyomjam, pedig a 3. ilyen esetnél már a szemem lecsukása előtt rátettem az újam. Aki követ twitteren az olvashatta, h eléggé be voltam szarva, de aztán vhogy csak elaludtam. Aztán ma a HÖK-ös kislány telfonjára keltem, ez mostanra már szokássá kezd válni. Megbeszéltük, h akk tényleg megyek évnyitót szervezni, és h vegyek fel fekete gatyát. (kár h a saját öltöny nadrágom kihíztam :S ) Persze az h rá keltem ma nem igazán az ő bűne, mivel ez a telefon 14:49-kor volt. Ennek persze az az eredménye, h végre kialudtam magam. A karikák még mindig megvannak, hangom meg még mindig nincs, kicsit meg is fáztam, a más egyéb gondjaimról ne is beszéljek…, amit még szóba ejthetek az 1 lila folt és egy lila kézlenyomat a jobb karomon. Az egyik a kordonnak, a másik pedig valószínű egy hölgynek köszönhető, de ezt egyelőre nem taglalnám tovább.

Ma este már megyek vissza Debibe (remélem minden rucim megszárad addig), holnap pedig beköltözök a koliba, főleg akkor, ha odaér rendben az átutalásom. Aztán a héten nem tom mit csinálok, talán lesz kedd este vmi party féle, de ez majd még kiderült, mert nem tom lesz-e hangulatom a társasághoz. Közben tuti lesz szopás a tárgyfelvétellel, mert az már most látszik, h a számvitel gyak nagyon nem akar besimulni a történetbe (tudtam én h szar lesz ez a tárgy, de azt nem hittem, h már most). Aztán vasárnap évnyitó a Főnixben, ami biztos nem lesz rossz, főleg a társság miatt, nah meg még fizetnek is érte. Ennek mondjuk itt is van az ideje, mert szeptemberre ígértem az összes tartozásom kiegyenlítését, ami meg is fog történni, ha megjön a szoctám, addig pedig mindenkinek a türelmét kérem.

Mint többeknek mondtam, idén a válság miatt, nem a tengerpartra mentünk nyaralni, hanem a Szlovák paradicsomot és a Hernád áttörést választottuk uticélul és előre bocsátom, h nem döntöttünk rosszul. Kezdve röktön azzal, h nem kellett egy napig utazni és beledögleni az autóba, hanem lazán átértünk 2 óra alatt. Mondjuk nem volt egyszerű oda találálni, volt h olyan cigány telepbe botlottunk, ahol féltünk h a kocsit kilopják alólunk, de azért végülis csak célt értünk. (a képeken én vagyok a zöld nadrágos, kissé pocakos úriember)

Minden szépen ki volt alakítva, mint rendes helyeken (nem úgy mint itthon), mi pedig a kirakott táblán megkerestük a legdurvábbnak ígérkező túrát és belevágtunk. Az eleje nagyon lightos volt, majd a létrák és más egyéb segédeszközök megjelenésével egyre keményebbé vált. Anyával kötöttünk is egy fogadást: ha ő minden helyet végigmászik velünk, akk én elmegyek velük lakodalomba, sajna mind a 2 napon mindent végig mászott, még akkor is ha a második napon majd bele halt. Continue reading ‘“Zuha béla”’

…és más járulékos költségek.

Sokat agyaltunk azon, h vajon van-e nekünk arra pénzünk a GT tréning és a GT között, ebben a szörnyű válságos időben, h megfelelően megünnepeljük Zoltánunk szülinapját, de végülis úgy döntöttünk, h mire van pénzünk, ha már erre sincs, így elkezdtük szervezni a dolgokat. A kedd esti Bárány buli (ami majd másik bejegyzésben kerül elemzésre, mert nem volt szokványos) már jó előre le lett tárgyalva, mert ez volt fix időponthoz kötve és ennek volt a legnagyobb anyagi vonzata. A többi részlet viszont képlékeny volt, titkos és elég érdekesen kivitelezett… ennek a története kerül a tovább mögé.

Continue reading ‘Frost’s B-day…’