A meló keresést ezúttal hivatalosan is feladom, elegem van a járkálásból és a visszautasításból. Ma nem hívtak be az autómosóba, így esélyem sincs annyi pénzt szerezni, h tudjak maradni. Mondjuk anya felajánlotta, h fizet még egy hetet, de nem látom értelmét a dolognak. Mármint annak, h még egy hetet nyaraljak az ő pénzén. Inkább hazarepülök szerdán és nézek otthon vmi melót, h legyen pénzem még a nyár további részére. Közben a GT-t leszerveztem, szerdára megvettem a repjegyet… ilyenek. Az a helyzet h az idő előtti hazautazás ellenére nem érzem sem kudarcnak, sem eredménytelennek a kinn töltött 2-2,5 hetet.(de erről, majd írok otthonról, h átlássam a dolgokat)
Tegnap nem keltünk túl korán (mert minek), Ancsa és Dóri mondjuk igen, mert megint nem szóltak nekik h day off-juk van, így bementek melózni, majd haza. Mikor hazaértek eldöntöttük, h akkor most már ha törik, ha szakad elmegyünk a Tower birdgehez. Felkerekedtünk (mondjuk csak 5an , mert a többiek vagy melót kerestek, vagy melóztak).
Először még elmentünk Nikiékkel az 1 fontos boltba (vettünk kaját), majd ők az ASDÁnál leváltak, mi pedig mentünk tovább. Mit ne mondjak, nem volt egyszerű megtalálni ezt a nyüves hidat, mert gyakorlatilag csak egy busz visz arra, az viszont szerencsére csak félóránként jár, ráadásul a Temzétől elég messze van a megállója. Így előbb lézengtünk kicsit a városban a megállót keresve. Megint visszamentünk a mozis térre ahol a HP premier volt, így Ancsa is láthatta a kéz lenyomatokat. Aztán lesétáltunk a Temze partjára és egy térképen kiszúrtunk magunknak egy megfelelő megállót.
Mivel a megálló nem volt épp közel, így sétáltunk egy sort, de legalább meglett. A busz pont a híd mellett rakott le. Az első benyomásunk az volt, h sokkal nagyobb, mint amekkorának a képeken tűnik. Aztán szépen átsétáltunk rajta (alant a videó), elég jó volt, majd lefeküdtünk egy nagyon szép parkos részen a fűbe és elég sokáig döglöttünk ott, h kipihenjük a sok sétálást.
Úgy volt h még megnézzük az Emirates stadiont, mert h a térképen nincs is olyan messze, de aztán letettünk róla, mert a valóságban baromi messze volt. 
Így is fél 9 volt mire hazabuszoztunk.
Itthon a lányok már csak ránk vártak és elindultunk “bulizni”, én még soha nem voltam Londonban szórakozó helyen, szóval nagy érdeklődéssel, bár elég fáradtan, vártam a fejleményeket. Beértünk a Fulham broadwayre, ahol már “dögszagra gyűlt az éjji vad” (volt 1-2 formás egyed is 
). Sajna Tamást nem engedték be, mert még közelében sincs a 21-nek, így ők Esztivel hazamentek, mi viszont be a meztelen csiga nevű klubba. Az a helyzet, h a zenével nem voltam feltétlen elégedett, a hangulat ennek ellenére egész jó volt, viszont a sör amit vettem olyan 1200 forint volt, ami azért nem kevés valljuk be. Az angol klub kultúra helyett, ahogy érzem, mi inkább az angol kocsma kultúrát tapasztaltuk meg (nem arról van szó, ez is érdekelt), de azér a klub kultúra jobban meghatott volna. Ami ugye fura az az , h itt minden kocsma bezár éjfélkor és mindenki duzzogás nélkül elmegy haza, többnyire elég ittasan. Nálunk ez nem így folyt, mi ugyanis nem kezdtünk el 6kor inni, h éjfélre már jól legyünk (az egy másik kérdés, h pénzünk sem lett volna). A Slug-ból hazafelé vettük az irányt. Itthon még ittam egyet az Esztiék által vásárolt alámás sörből (tudjátok Apple fan vok XD ), majd én is lefeküdtem aludni, mint a többiek.
Annyit még az angol Pub kultúráról, h munka után minden öltönyös és nem öltönyös lemegy a kedvenc pubjába a kollégákkal és megisznak egy sört. Ennek az lesz az eredménye, h sokkal többen vannak a kocsában, mint ahányan beférnek. Így nagy tömeg gyűlik össze a kocsma előtt. Azt h ki van kinn illetve, h ki van benn, nem az dönti el, h ki mikor érkezett, hanem az h ki dohányzik és ki nem, mert köztudottan angliában tilos a pubokban dohányozni (sőt vannak olyan utcák és terek is ahol tilos). Elég viccesen néz ki, amikor öltönyös és kiskosztünüs emberek a kocsma előtt a földre lepakolják a puccos cuccaikat és nagy tömegben beszélgetnek és isszák az ír sörüket.
0 Responses to “Tower birdge”