Tegnap, azaz szerdán volt az utolsó nap, amit a 2 hónapos Londoni kiruccanás előtt Debrecenben töltöttem. Relatíve kipihenten keltem és gyakorlatilag nem is csináltam netezésen kívül semmit, mindaddig amíg Tibi fel nem hívott, h akkor 3-kor a plázában. Szokásomhoz híven késtem egy picit, de ebből most nem lett gond. Zsolti és Zoli kínait vettek magukhoz (megkóstoltam, nekem nem jött be), addig mi Tibivel átmentünk a Fórumba, mert én Longerre vágytam. 3 Longer: reggeli, ebéd, vacsora. Aztán visszamentünk a többiekhez elfogyasztani a moziig rendelkezésre álló fél órában, közben persze górcső alá vettünk 1-2 szemrevaló technikát. 
Van az a fura érzésem, h ugyan London gazdagabb város mint Debrecen, de nem ilyen „természeti kincsek terén”. Aztán beültünk a TF2-re, amiről mindjárt jön is a „kritika”, így itt csak ennyit róla. Aztán fényképezési célzattal csődítettük össze a bandát a koli térre. Ez meg is történt, minden szögből, különböző pózokban és csoportosításban, remélem már fenn lesznek a képek mikorra hazaérek. Aztán átmentünk a főépület és a szökőkút elé, mert h csináljunk már ott is egy pár képet. Mivel a többiek elmentek átöltözni az esti buli előtt, mi akik maradtunk felesben vagy 4-esben rendeltünk 1-1 pizzát, h azért mégis csak legyen bennünk vmi.
Az este elég lassan indult, de azért a végére belejöttük. A többieknek ebben több féle vodka, áfonya pálnika, pezsgő és még más egyéb segített amiről én nem is biztos h tudok. Én alkoholt nem fogyasztottam, az előző estére való tekintettel (szerintem legalább egy hónapig nem fog a számhoz tömény érni). Közben felköszöntöttük Ferit az előző napi szülinapja elkalmából, még énekeltünk is, remélem értékelte. Ezek után kissé megbomlott a társaság, Sanyikától könnyes búcsút vettem, majd Feriék is hazafelé vették az irányt. Mi pedig kisvártatva elvonultunk a Tornádóba. A többiek már egész jól voltak, én meg jól szórakoztam rajtuk. Tujával fényképezkedtünk, mert az olyan erotikus, volt aki összerázta a tejet és más egyéb finomságok. 
A Tornádóba érve hatalmas tömeg fogadott, a beugrót duci üveges Hainekkenre cseréltünk (ezt már én sem hagytam ki, de az egyetlen alkoholos italom volt az este folyamán). Tibivel lenyomtunk egy búcsú koccintást a szokásos koreográfia szerint, majd elkezdtünk táncolgatni. Sajna teljesen józanul nem nagyon bírtam az iszonyatos tömeget és a sok nagydarab srácot. Volt 1-2 jó csaj is, de elég kevés a létszámhoz képest, szóval olyan 2-ig az időt inkább kinn múlattam. Aztán elővezettünk egy is asztalon táncolást csak a hagyomány kedvéért. Igazából unalomig ismételt számok mentek egész este, ami általában nem zavar, de most vhogy nem jött át a dolog, azért volt amire én is tomboltam. Sajna Nóri 2-kor már hazafelé vette az irány, és vele tartott még a csoport nagy érsze is, így csökkentett létszámmal folytattuk a bulit. Közben az asztalon összespanoltam egy sráccal és vele nyomtuk, meg röhögtünk az asztalra keveredő ceteken.
Olyan 4 felé indultunk haza, valahonnan Dóri még szerzett fejenként egy-egy üveg ásványvizet, hála neki. Majd a szemerkélő esőben hazasétálva vetettünk véget a búcsú bulinak. Igazából volt már sokkal jobb partym is, de ez sem volt rossz, csak vhogy egyszerre jöttek ki rajtam a gondok és a fáradtság.
Ma reggel már 8-kor telefonáltam fogorvos ügyben, de persze semmi, aztán 10-kor megint, akkor meg azt a választ kaptam, h ha múlt hét hétfőn telefonálok, már akkor is késő lett volna ahhoz, h Debibe időpontot kapjak, szóval jött a B terv, ami a szerencsi doki, de ezzel borult az esti program, amit nagyon szomorúan vettem tudomásul. Aztán jött az, h Feri már késett, én meg elnéztem az órát és vonat indulás előtt 14 perccel jöttem ki a zuhany alól. Amikor ez tudatosult bennem, elrohantam az állomásra persze fölöslegesen. Törölközés, hajszárítás, minden nélkül. Mire odaértem szakadt rólam a víz, és persze a vonat már sehol. Így jöhetek a „gyorssal”, ami 2,5 óra alatt ér Szerencsre, az IC 1 órája helyett, szal van idő írni is és gondolkozni is (csak a notim fog lemerülni). A fogorvost sikerült átteni péntekre, persze már másik dokihoz, de ha mégis gyökérkezelni kell a másik fogam, akk nem tudom mi lesz Angliában, így most nagyon parázok. 
Arról persze nem is beszélve, h ebben a felállásban még maradhattam volna ma estére (mondjuk arról is szó van, h lehet délelőtt kell mennem, és akk meg nem lehetett volna megoldani), de most már mindegy, ez így alakult. Legközelebb talán majd jobban megy a szervezés.
Az a helyzet, h kezdem mostmár nagyon közel érezni az indulást, és kezd egy picit para lenni, de remélem amint a repülőre kerülök már csak az ismeretlen felfedezésének öröme fog rajtam érződni. Illetve az, h rengeteg dolgot megnézhetek, amit eddig csak képen láttam és most én is közös képre kerülhetek velük. Mondjuk elsőre az tuti fura lesz, h már azt kell kérdeznem h: WTF? és nem azt h „Ejj mi a kő?”
Brééking: Most hívott a csaj a DEHÖK-ből, és felvettek a GT-ba, csak az a gond, h 12-14-ig felkészítő tábor lesz, akkor meg még kinn terveztem kenni, de meglátjuk…
…és persze mizu helyett: ’s up?
Am a tábor szempontjából teljesen felesleges a tréning tábor:D. A boros pince szempontjából viszont kötelező:D.
azért annyira nem mind1, mert tavaly is volt szó róla, hogy aki nem volt tokajban az nem volt szervező…mivel nem kapott csapatot…szóval sztem ne csak a borospince legyen a szem előtt
de persze az sem elhanyagolható…XD
külön kell választani a két dolgot, ha nem mész akk csapatvezető nem leszel, de mint szervező attól még ott lehetsz, szükség van emberre mert mást is kell ott csinálni…
én tavaly nem voltam tokajban, így csapatvezető már nem lehettem, de hívtak h kell az ember csak mondtam h haggyuk a dolgot, meg át is basztak, de ez már mindegy…
tavaly is az volt nekem h tokaj mikor volt akk külföldön voltam és most is az lesz, szal nem is jelentkeztem, majd jövőre jelentkezek