Sir Alex

Kivontam magam mostanság a dolgokból egy picit. A héten nem voltam sehol és egész korán haza is jöttem. Kicsit belefáradtam a mostanában zajló dolgokba, még nem adtam fel, de lehet h lassan az az idő is eljön. Egyetlen kivételt ez alól a már hagyományos LAN party jelntette. Sajnos Tibi még mindig nem tudott aktív lenni, mert ne jött meg a gépe, de a létszám ettől függetlenül teljes volt. Újjabb játékot vettük fel a listára ez pedig az alap UT. Ezzel a játékkal már az első gépemen is játszottam (sőt kijátszottam), még az NFS 3-al párhuzamosan.

Continue reading ‘Szabadnapok’

Tegnap úgy gondoltam, h 3-ig alszok, de ebből ugye nem lett semmi, aztán este átjött Eszti és itt volt egy kissebb megszakítással 8-5-ig. Találtunk egy új király virsli márkát, 10 db-os, kb 300 ft, zacskóban mikróba helyezve 2 perc alatt kész és nagyon finom is. Szóval attól tartok ez mostantól alapját fogja képezni a táplálkozásunknak. (am ilyen bécsi típusú, kék csomagolás, és a Sparba a spáros mellett van ) Szóval este megnéztem a KR, ami hozza a szintet, végre nem csak jó csajok voltak és elviselhető story, hanem a szokásos “lúzer bűnöző baszogatja KITT-et mi meg röhögunk” típusű dolgok… ez már hiányzott. Aztán belekezdtem a Heroesba is, amit majd most fejezek be mert épp betoppan Eszter. Vacsiztunk, teáztunk, majd elment vmi kocsmába. Mikor vissza jött kisvártatva  megnéztük a Sziget (The Island) című filmecskét, amit én már sokszor láttam és nagyon szeretem, mert minimal design, nah meg csodás Scarlet. A végén komoly beszélgetést folytattunk a film tanulságairól (ritka h a szép vizuális megjelenítésen túl ilyesmi is van egy filmben), illetve arról h ki h vinne/vitt haza barátot/barátnőt és h a szülők h fogadnák/fogadták. (én ezt még nem próbáltam, pedig tuti vicces lenne, legalábbis utólag biztos ). Aztán 4-kor még benyomtunk egy Sknis részt, amit Eszti már jobban viselt mint az előzőt, de most sem lett fan.  

Ma megint nem sikerült eleget aludni, mert szokás szerint fél 2-kor felhívott jóféle Tomi, h akk megyünk-e ma gokartozni. Kicsit gondolkoztam a dolgon mert anyagilag nem állok vmi fényesen, majd úgydöntöttem h azért mégis megyek. Ebédre babgulyás konzerv, háát mit mondjak nem egy tipikus vasárnapi ebéd 4 órakor. :S Majd kicsit küzdöttem az angol leckével, de gyorsan feladtam, mert a hardver történelmet soha nem szerettem és ezen az h angolul volt, nem h javított volna, de még rontott is. 

Aztán elmentem Tomihoz, megcsodáltam a tvjét míg kajált, aztán megejtettük a gokartozást. Olyan 3-4 éve voltam utoljára Kisvárdán, abból annyira emlékszem, h az unokatesóim közül én voltam a leggyorsabb, és h a nyakam fáradt el. Most más volt a helyzet. Erősebb gokartok, picit kissebb pálya és komolyabb ellenfelek. Gyakorlatilag Tomitól 1 kört, a barátjától meg 2 kaptam, nah de ettől még nagyon élveztem. Itt lehet olyan állatnak lenni, amilyennek anyám kocsijával nem, mert félek h összetöröm, vagy szétesik. Szóval jó volt, igaz h bedurrant mind a 2 kezem, a hátam és sajog a nyakam is.

Majd itthon újjabb adag virsli és sorozat pótlás…

Tegnap indulás előtt még nem nagyon voltam ráhangolódva a dolgokra, főleg úgy h kiderült, már megint nem jön mindenki akivel már réges-rég letárgyaltuk, de végül ez nem volt olyan nagy probléma. Megint épp időben kezdtem el készülődni, már alig volt időm hajat mosni, meg felvenni a farmer, kenvelo polo, zakó hármast, így az ellenőrzőm megin itthon maradt, pedig most Ati név szeritn beolvasta, h kiét írja alá és honnan. Tuti meglepődött volna, h Pécsről vok. Majd mikorra kiértem a megállóba kiderült, h még 11 perc van a villamosig a -8 °C-ban, így hát hangulat fokozás képpen iPhone a fülbe és bedobtam az Atlantisos mixet. Eszter még akkor verekedte ki magát az Ex-ből mikorra én már a Kossuth téren voltam. Ott a 2 egymással szemben álló hőmérő között 11 °C eltérés volt, de én annak hittem ami a hidegebbet mutatta. A környéken már “dögszagra gyűlt az éji vad” és láthatóan nem túl magas élletkor átlaggal. Mivel elég korán  volt, így gyorsan bejutottunk, de kérték a személyit, amiből arra következtettünk, h csak nem lesz annyi 14-17 éve közötti elkényeztettet kölyök, akik puccos cuccokban nyomják és 20 ezressel fizetnek, illetve mindezek mellett 0 tapasztalattal operálnak. (de tévedtünk) Szóval lassan eljött a pillanat mikortól többbet költöttem az eltervezettnél (igaz Eszter pénzéből, ami a pultnál picit ciki is volt, nah meg a ruhatárnál, mikor alig tudtam kinyitni a pénztárcáját, nem h a pénzt megtaláljam benne ), de legalább ittam “duci üveges” Heinekent, amire már rég vágytam… kér h pont annyiba került mint egy rendes fél lityós. (de tudom, csak én vok a csóró). Majd kerestünk egy ideális helyet (közben nem gyenge érzés átsétálni ennyi sznob között a szinte üres tánctéren, de legalább relatíve jól festettem ) és módszeresen kielemeztük az összes körülöttünk állót. Volt ott über jó csaj egyedül, voltak nagyon gáz kislányok, gáz mozgással és mellek nélkül. Voltak puccos lámák és igazi lámák, mind stílus mind tánc ügyeleg. Aztán ott voltak a felfújt kemény csávók még a szokásosnál is többen, de fura módon mind csoportokba verődve csajok nélkül. Majd ahogy telt az idő megjöttek a lányok is és egyre jobb lett a hangulat is.

Continue reading ‘Bárány a Bázisban 2.0′