Nah ez most ilyen mindenes gondolat csapongás lesz ha minden igaz…(de hát ez egy én blog, akk meg mér ne)
Először is reggel felkelek a számomra iszonyat korai 6:15-kor, és készülődök, életem első rendes munkával töltött napjára, de gondoltam közben benyomom a gépet, hátha történt vmi a “neten” mióta nem láttam…
És bazz bizony történ, itt helyben már a gmail elbassza a napomat, jött ugye a levél arról a roppant kellemetlen hírről, h nem vettek fel koliba. Ez iszonyat nagy szopás, rögtön elkezdtem gondolkozni, h na most mit tegyek, kit hívaj fel, kinek szóljak, mit kérjek/kérdezzek ilyenek. Ez a gondolkozási kényszer egész 3-ig kitartott, közben felhívtam vagy 10 embert, van akit többször is, de sokáig nem volt semmi.
De még ez a csomó telefonálás sem tudta mozgalmassá tenni a munkaidőm(amiért nem fizetnek sokat, mondjuk nem is csinálok semmit), kb 7 mintavételem votl 7 óra alatt, tehát nem vmi izgi. Aztán elkezdett az a gondolat foglalkoztatni, h vanjon Otilka néni(nem röhögni ez a neve) a bruttó 2 db fogával hogyan képes szotyizni… Tehát a lénye, h rohadtul nem történt semmi, nah de majd talán holnap. Viszont mint minden rendes első napon(legyen az iskola/munka/bármi) rengeteg új archoz kéne nevet kapcsolnom, ami nekem nem az erősségem, de majd igyekszem.
Aztán jól hazértem, huh nyugi van, Bárány be, zuhanok, majd írom, ezt a roppant átgondolatlan dolgot.
Jah közben a Bandira még rásózom az indexem(telefonon ugye), amit anyám ad le neki(vicces lesz ha nem ismerik meg egymást a Bodegánál) ezért előre is,utólag is meg úgy egyáltalán nagy köszönet neki!
Aztán itthon még az írás és net előtt, elolvasom mégegyszer a roppant kínos reggeli levelet… és találok egy”itt lehet megtudni mi a rák van” telefonszámot. És jééé! csaj(van a hanghoz is arc, mondjuk név nincs
) aki felveszi roppant szimpi(nem csak most mindig mikor találkozunk) és felvilágosít minderől ami csak érdekel(nah jó arról nem, azon már túl vok
) és ad csomó jó tippet, h mit kéne tenni. Én meg jól el is indítottam a megfelelő szálakat, hátha lesz vmi számomra pozitív eredmény! ámen!
Nyugi, biztosan fog sikerülni a felvételid végül a Campusba, azis jobb mint a semmi. Legalább tudtok majd Barna Zolival meg Eszterrel bandázni
Hát nincs mit az indexért, am hozzátartozik h most vacsoráztam, és egy mexikói csirkés pizzát ettem, abból amit anyukád adott “sörrevalót” a várakozásért…
:D
Jah hallottam, ő fizetett helyettem, hát mit ne mondjak így szokott ez lenni.
De azt azér meg kell h mondjam, h én nagyon ideges lettem volna még a saját anyámra is, ha több mint egy órát kell rá várnom, nem tudom mit csináltál addig.(de nem rajta múlt hanem a főnökén)
hát h mit csináltam? néztem a csajokat akik a bodegához jöttek